Az első ilyen gyöngyszem következik a hazai palettáról: Márokföld.
Apró falu nagy tervekkel: egy település, ami él a lehetőségeivel
Márokföldön alig haladja meg a negyvenet az állandó lakosok száma, mégis saját falugondnoki szolgálatot működtet a település. Tavaly íjászpályát építettek, idén pedig erdei kalandparkot alakítottak ki. Mindezt önerőből, sok millió forint felhasználásával, pályázati források nélkül. Nem véletlen, hogy az általános tendenciákkal ellentétben a kis falura nem az elöregedés, hanem a fiatalodás jellemző. Hogyan csinálják? Utánajártunk!
A nem egészen két éve megválasztott új polgármester lelkesen igyekszik megismertetni a falu nevét és lehetőségeit a "külvilággal", így talán nem véletlen, hogy az általános tendenciákkal ellentétben a kis falura nem az előöregedés, hanem a fiatalodás jellemző.
A magyar-szlovén határtól alig pár száz méterre fekvő kistelepülést a hetési tájegység és az Őrség találkozásánál kell keresni. Mellékutakon juthat el ide az utazó, de a gyakorlatilag egyetlen, majdnem két kilométeres utcából álló faluban több okból is érdemes megállni. Kanyargó főutcája mentén mindenütt virágtartók sorakoznak, több ház látványos felújításon esett át - az egyikben művészeti galériát is létrehozott a tulajdonosa -, de a lakatlan porták, a hatalmas fészerek is arról árulkodnak, hogy valamikor módos gazdák élhettek itt.
A kicsiny faluban működő falugondnoknak amolyan mindenes szerepe van, vagyis hivatalos ügyeket intéz, locsol, kaszál, ebédet és gyógyszert szállít - elvégez mindent, amire csak szükség van. Szabó Istvánnak, a település két éve megválasztott független polgármesterének véleménye, hogy a falugondnoki szolgálat elindítása az egyik első lépés volt a közösség helyzetének javítása érdekében. A 45 éves településvezető úgy látja, ha egy falunak ilyen adottságai vannak és hozzá a lehetősége is megvan a fejlődéshez, "kutya kötelessége" előrelépni.
És miből adódik a lehetőség?
A "szerencseszálloda"
Nagy szerencsénk, hogy a falu közigazgatási területéhez tartozik egy szálloda, amely közvetlenül a határon, az erdő alján fekszik. A vendégjárásnak köszönhetően innen származik a falu adóbevételének legjelentősebb része.
Márokföld szerencsehotelje: Abbázia Country Club Hotel 11 éve nyitotta meg kapuit, az egykori határőr laktanya átalakításával.
A hotel 15-18 embernek ad munkalehetőséget, és egy nemzetközi értékesítési lánc részeként a világ minden tájáról fogad vendégeket. A többségében magyar vendégek mellett németek, írek, angolok, hollandok is járnak ide, de volt már indiai látogatójuk is.
A szállodakomplexum alig pár méterre fekszik a szlovén határtól, és az erdő alján tényleg idilli a csend és a nyugalom. Emellett kutyabarát, lovas és valóban családbarát a szálláshely. Nem véletlen, hogy egy-egy hétre maradnak az ide látogatók, és sokan visszajáró vendégekről van szó.
A haszon a kis közösségé
A falu állandó lakosainak száma egyébiránt alig haladja meg a negyvenet, óvodát, iskolát vagy más intézményt a faluházon kívül nem tartanak fent. A befolyó bevételeket azonban hasznosítani szeretnék, ezért olyan fejlesztéseken kezdtek el gondolkodni, amelyek a közösségnek is előnyösek, és több embert vonzanak Márokföldre.
Csak alig néhány gyerek lakik a településen, sok az idős, de egyre több a betelepülő, amivel javul az átlagéletkor. A jelenlegi polgármester is messziről jött ember, 13 évvel ezelőtt Budapestről költözött Márokföldre, ahol most lovat, kutyát, macskát tart, és másodállásban irányítja a település mindennapjait. Főállásúként ugyanis Lentiben alsó tagozatos gyerekeket tanít.
Lentiből is többen választották a kis falut új otthonként, de a polgármesterrel együtt mások is jöttek távolabbról. Akad Németországból hazaköltözött magyar, de osztrák és német ingatlantulajdonos úgyszintén, sőt egy család egyenesen Görögországból érkezett a faluba. Szabó István úgy fogalmaz, hogy az elindított és tervezett fejlesztésekkel szeretnék megtartani a fiatalokat a faluban. Ha már az anyagi lehetőségek adottak, akkor azt úgy kell felhasználni, hogy mindenki profitáljon belőle.
Megállítani a turistát
Az első lépés, a falugondnoki szolgálat megszervezése után azon kezdték el törni a fejüket, hogy a környékre látogató turistákat miként lehetne megállítani Márokföldön. Mert az ma már kevés, hogy szép csend van és zöld az erdő: két nap után keresni kezdik, hogy mit lehet itt egyáltalán csinálni.
A márokföldi energiapark egyik állomása. Óvatos lépésekkel folytattuk, egy energiapark kialakítása volt a következő feladat. Egy helyben élő és ilyesfajta dolgokkal foglalkozó asszony kimérte a településen a feltöltődést szolgáló pontokat, ezeket kitábláztuk, utat alakítottunk ki, és láttuk, hogy a turisták már tényleg megállnak - magyarázza Szabó István.
A kis lépések után nagy ugrás
A kezdeti eredményeket látva jött a következő ötlet, felvették a kapcsolatot a lenti hagyományőrző íjászokkal, hogy hozzanak létre egy íjászparkot. Hatalmas szalmabálákat szereztek, erdőn, mezőn, réten kijelölték és felállították a céltáblákat. A tavalyi megvalósítás óta a környékbeli hotelekből, panziókból egyre többen érkeztek. Ezután fogalmazódott meg a nagy ugrás, a kalandpark gondolata.
Az önkormányzatnak volt egy elhanyagolt, fákkal benőtt területe, azt további parcellák megvásárlásával egyhektárosra bővítették. Megkeresték az országban másutt már hasonló beruházásokon dolgozó szakembereket, akik idén februárban elkezdték kialakítani az erdei kalandparkot, és márciusban fel is avatták a nyolcmillió forintos saját beruházással létrehozott ügyességi pályát. Gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt elfoglaltságot biztosít, és amire igény mutatkozik, azt tovább is fejlesztik.
Pillanatkép a működő kalandparkból.A kalandparkkal munkahelyet is teremtettek, ami egy 40 fős közösségtől nem kis teljesítmény. Két fiatal - egyikük helybéli, a másik Rédicsről jár ide - működteti a létesítményt, de az is a feladatkörükbe tartozik, hogy a település jó hírét vigyék, ők foglalkoznak a marketinggel is.
Tüske Adrián az egyik fiatal, akire ez a feladat jutott, és mint kifejti: néhány hét alatt is egészen szép érdeklődés mutatkozott, mégpedig fizetett reklám nélkül. Megkeresések érkeznek a környékbeli szállásadóktól, iskoláktól, de van olyan érdeklődő, aki nyáron az Alföldről hoz egy csoportot az Őrségbe, és szeretnének Márokföldre is ellátogatni.
Egyik ötlet hozza a másikat: tökmagolaj, megművelt földek és infokommunikációs fejlesztés
- A helyi kezdeményezéseknek azonban ezzel még nincs végük - folytatja a polgármester, hozzátéve, hogy az egyik ötlet hozza a másikat. Szeretnék például most már két és félmilliós pályázati forrással bővíteni, szépíteni az energiaparkot. Helyi termékeket árusító boltot nyitnának, ahová a környékbeli termelők hozhatnák portékáikat – például gombakészítményeket, tökmagolajat, savanyított répát, kecskesajtot, házi pálinkát, mézet.
De a kor kihívásainak is meg akarnak felelni, ezért a szomszédos Nemesnéppel közösen kívánják fejleszteni az elavult kábeltévé-, internet- és telefonhálózatot, hogy jól működő infokommunikációs rendszert alakíthassanak ki. Megint csak önerőből a szennyvíztisztítás megoldására is van már tervük. Szeretnék a falu elhanyagolt földjeit újból megművelni, a rászorulók ezzel munkát és megélhetési lehetőséget is kapnának, egyben a tájjellegű készítmények számát is gyarapítanák - sorolja elképzeléseiket a kis falu polgármestere.
Márokföld kis közösségére könnyen rámondható, hogy szerencsések - ott van nekik a hotel, ami sokat fizet a kasszába. De a történet közel sem ilyen egyszerű: azért működőképes Márokföld, mert él a lehetőségeivel, megszervezik magukat. És a legfontosabb, hogy a hasznot a közösség javára kívánják felhasználni és visszaforgatni!
Ha tetszett a történet oszd meg másokkal is és tarts velünk a továbbiakban is: következő részünkben hazánk északi részein barangolunk majd!
Szerző: Pozitív Nap
Képek forrása: Márokföld.hu
