A kulturális örökség részévé nyilvánította az UNESCO a matyó hímzést, eddig csak a busójárás szerepelt a listán.

Felkerült a matyó hímzés az UNESCO szellemi kulturális örökség reprezentatív listájára. Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) illetékes kormányközi bizottsága szerda délután hozta meg a döntést. Eddig magyar elemként a mohácsi busójárás szerepelt 2009 óta a listán. Tavaly a legjobb megőrzési gyakorlatok regiszterébe bekerült a magyar táncházmódszer is.


A matyó hímzés mellett 35 másik szokás, illetve hagyomány pályázott az emberiség szellemi kulturális örökség reprezentatív listájára. Franciaországból a breton fest-noz (éji ünnep) táncos-zenés fesztivál nyert felvételt, de a kulturális örökség része lett például a brazil karneváli zene és tánc, a frevo, az ecuadori toquilla pálma szalmakalap fonása és a ladakhi buddhista ének is.

A tagországoknak minden év március 31-ig kell megtenni jelöléseiket, mellékelni kell fotókat és egy tízperces filmet is, amely bemutatja az adott örökségelemet, majd a felterjesztést egyéves értékelési folyamat követi. A magyar kulturális kormányzat 2011 tavaszán terjesztette fel a matyó hímzést az UNESCO szellemi kulturális örökség reprezentatív listájára.