Az anyanyelv nemzetközi napja alkalomból az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságának kulturális albizottsága délelőtt konferenciát rendezett a Magyar Tudományos Akadémián, délután pedig a Magyarországi Fordítóirodák Egyesületének társszervezésében tartottak beszélgetést.

Az akadémián tartott konferencia címe: A kulturális és nyelvi sokszínűség lehetőségei és korlátai a Kárpát-medencében. A rendezvényen szó volt nyelvpolitikáról, többnyelvűségről, kisebbségi oktatásról, valamint a kisebbségi anyanyelvek és kultúrák megőrzésének és fejlesztésének tényezőiről.

A délutáni kerekasztal-beszélgetés témája volt egyebek mellett a magyar nyelv helyzete, a nyelvhasználathoz való jog, a helyes nyelvhasználat az internet terjedésével, a magyar terminológiaalkotás, a műfordítás és a szakfordítás, a nyelvművelés, a magyar nyelv és kultúra nemzetközi megismertetése.

 
A Kazinczy-díj Alapítvány és az Anyanyelvápolók Szövetsége szombaton tart gálaműsort a Petőfi Irodalmi Múzeumban az anyanyelv nemzetközi napja alkalmából. A műsorban olyan színművészek lépnek fel, akik középiskolásként kiérdemelték a Kazinczy-érmet, mások mellett Bán János, Hegedűs D. Géza és Nagy-Kálózy Eszter.

Az ENSZ 1999-ben nyilvánította február 21-ét nemzetközi anyanyelvi nappá, amelyet 2000-ben ünnepeltek először. Banglades javaslatára a világnapot annak emlékére tartják, hogy 1952-ben - az akkor még Pakisztánhoz tartozó - Bangladesben az urdut nyilvánították az egyetlen hivatalos nyelvvé, noha a bangladesiek anyanyelve a bengáli. Február 21-én Dakkában a diákok fellázadtak az anyanyelv elnyomása ellen. A rendőrség összetűzött a tüntetőkkel, és öt diákot megölt. A bangladesiek akkor az anyanyelv napjává nyilvánították a napot.



Napjainkban a hatezer nyelv több mint felét fenyegeti kihalás. Az uráli nyelvcsaládhoz tartozó magyar nyelv írásbelisége a 11. századtól folyamatos, bár 1844-ig a latin volt a hivatalos nyelv Magyarországon. Jelenleg a magyar anyanyelvűek létszámát a világon 14-15 millió körülire becsülik.