Télen sokkal kevesebb vitaminhoz jut hozzá a szervezetünk, így fokozottan figyelnünk kell arra, hogy minden nap támogassuk valamilyen vitamin-forrással. Erre a legjobb megoldás a savanyú káposzta: 5 érv, hogy miért együk rendszeresen.  

1. A tartósítás során jótékony tejsavbaktériumok keletkeznek.

A káposzta tartósításának ősidők óta legismertebb eljárása a tejsavas erjesztés, melynek során a levelekben a tejsavbaktériumok hatására tejsav keletkezik. Ez akadályozza meg a rothadást okozó mikroorganizmusok elszaporodását, tevékenységét. A tejsavbaktériumok elsősorban a vastagbélben fejtik ki áldásos tevékenységüket. 

A káposzta savanyításakor a zöldség szénhidráttartalma alakul át tejsavvá. Kis mennyiségű konyhasó hozzáadása szintén gátolja a káros mikroorganizmusok elszaporodását. A tartósítás, savanyítás elsődleges előnye a növény C- és más, vízben oldódó vitaminjainak megőrzése.

2. Kreatív ízesítés

A savanyú káposzta akkor jó minőségű, ha színe fehér vagy halványsárga. Tápanyagtartalma gazdagítható, ha teszünk bele kis mennyiségben lila hagymát, póréhagymát, reszelt sárgarépát, főtt tojást.Ízesíthető salátaolajjal, kefirrel, egész borssal, hegyes zöldpaprikával, köménymaggal, kaporral, bavérlevéllel, esetleg korianderrel, sárgarépa-kockákkal és birsalmával is.

Házi savanyúságok készítéséhez is felhasználható, például káposztával töltött paprika vagy vegyes savanyúság alkotóelemeként. E savanyúságok készítésekor a befőzőlevet mindig hidegen öntsük a zöldségfélékre.

3. A savanyú káposzta a bélrendszer barátja

A savanyú káposztát legelőnyösebb nyersen fogyasztani, és a levét is meginni. Kedvezően hat a bélmozgásra, fontos szerepe van a normális bélműködés fenntartásában, a székrekedés megelőzésében, kezelésében.

Leve enyhén hashajtó hatású, valamint gyorsíthatja a gyomor- és nyombélfekély tüneteinek elmúlását, elősegíti az egészséges gyomornyálkahártya fenntartását. Hasznos, ha már gyermek- és tinédzserkortól kezdve hetente két-három alkalommal fogyasztunk savanyú káposztát. 

4.Táplálkozás-élettani jelentősége

A savanyú káposzta energiatartalma alacsony: 100 grammja csupán 20 kilokalóriát (kcal) tartalmaz. 100 gramm káposzta 3,4 gramm szénhidrátot, 1,1 gramm fehérjét, 0,2 gramm zsírt és 2,47 gramm élelmi rostot tartalmaz.

A C-vitaminon kívül B1-vitamint (0,03 mg/100 g), niacint (0,1 mg/100 g) és karotint (0,02 mg/100 g) is tartalmaz. Az ásványi anyagok közül foszfor, kalcium, kálium, magnézium és nátrium található benne. Víztartalma magas, 92,5 g/100 g, így a napi folyadékszükségletünk egy részét is fedezhetjük vele.

5. A daganatok kockázatát is csökkentheti

A káposzta egészségvédő, betegségmegelőző növényi vegyületeket is tartalmaz, például glükozinolátot, szulforafánt, falvonoidokat. Ezek a vegyületek csökkenthetik a mellrák kialakulásának kockázatát, ösztönözhetik a szervezetet a ráksejtek szaporodásának mérséklésére. Ezentúl antioxidáns hatásúak, valamint csökkentik a gyulladásokat, és kedvezően hatnak az immunrendszerre is.

Forrás: origo.hu - Nógrádi Katalin dietetikus