A magyar solymászat hagyománya is felkerült az UNESCO szellemi kulturális örökség reprezentatív listájára. Kulturális örökség lett a magyar solymászat!

Az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listáján 11 országgal eddig is szereplő solymászat, mint élő emberi örökség tételei közé a magyar solymászat hagyománya most csatlakozott az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete illetékes kormányközi bizottsága határozata alapján.

A szervezet négynapos ülése keretében szerdán a matyó hímzés már felkerült az emberiség szellemi örökségének reprezentatív listájára, így idén két magyar elemmel gazdagodott a rangos elismerést jelentő lista. A listán eddig "csak" a mohácsi busójárás szerepelt hazánkból, így azonban már három szellemi és kulturális kincs képviseli Magyarországot.

A solymászat egy ősi és hagyományos vadászati módszer, betanított madarakkal, főként sólymokkal, esetleg héjával, ölyvvel és sassal. Az idomítás “fiókakorban” elkezdődik, hogy a kifejlett madár már hűségesen követhesse lovasát, mesterének utasításait.

Több mint sport - ősi hagyomány!

Az 1939-től működő Magyar Solymász Egyesület ősi vadászati módszerként határozza meg a hazai solymászatot, amelynek legfontosabb eleme a hagyományápolás. Legkevésbé szeretik sportnak nevezni, mert a sport egyik fontos jellemzője a verseny. Ez teljesen hiányzik a solymászatból.


Bizonyára senki nem tudja pontosan megmondani, hogy mikor vadászott először sólyommal az ember. Becslések szerint is több ezer éves múltra tekint vissza a módszer. Ha csak a magyar solymászat gyökereit szeretnénk feltárni, akkor is a honfoglalás idejéig kell visszanyúlnunk, amikor Emese ősanyáról szóló eredetmondánkban feltűnik a turulmadár, amelyet ma kerecsensólyomnak nevezünk.