Napjaink egyik legnagyobb gondja a városi közlekedés. Összetett, sok buktatót rejtő probléma ez. A munka, a termelés, az ellátás, a szolgáltatások üzemeltetése, mindez szabályosan kiköveteli az egyre fokozódó mértékű közlekedést, szállítást. Csakhogy ennek ára a tömegen, zsúfoltságon túl, az is hogy a városok levegője rohamosan romlik. Sokan sokféle megoldást javasolnak, de ezek közül leginkább egy, az úgynevezett dugódíj látszik olyannak, amit széles körben be is vetnek.

Az úttörő ezen a téren Nagy Britannia volt, annak is fővárosa, London, ahol már az évezred elején belevágtak a dologba. A dugódíj egyértelmű sikertörténet Londonban, jelentősen csökkent a belvárosba behajtó autók száma, nőtt a gyalogosok biztonsága, mintegy negyven százalékkal többen járnak biciklivel munkába, a dugódíj pedig sok millió fontos bevételt hozott a fővárosnak, amelyet a tömegközlekedés fejlesztésre, az autóbuszok és a metró felújítására fordítottak. A probléma persze más európai városokban is jelen van. Milánóban 2007-ben vezették be a dugódíjat. A statisztikák szerint a dugódíj bevezetése óta Milánóba ötmillióval kevesebb autó hajtott be, 14 százalékkal csökkentek a közlekedési balesetek a városközpontban, és évente 35 millióval többen szálltak tömegközlekedési eszközre. Firenzében 2008 óta van dugódíj, a reneszánsz városközpontból most júniusban tiltották ki az autókat. Budapest forgalma évről évre nő, az évszázaddal korábban készült utcahálózat, főleg a belső területeken alkalmatlan a forgalom további növekedésének elvezetésére, átfogó infrastrukturális fejlesztésekre pedig nincs pénz. Persze a magyar lakosság sem lelkesedik egy újabb díjért, amely ráadásul komolyan megterhelné az átlagember pénztárcáját, de a budapesti forgalom sem növelhető a jelenlegi mértékben. Vitézy Dávid, a Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatója elmondta, a dugódíj bevezetése uniós elvárás is Budapesttől.

A jelenlegi előkészületek alapján 400-800 forintos differenciált díjra, a Hungária körgyűrűn belüli zónára, kamerás ellenőrzésre, évi 30 milliárdos bevételre, de csak minimálisan javuló levegőminőségre számíthatnak majd a Budapesten közlekedők, valamint a főváros vezetése. "A csökkenő forgalommal nem lenne egyenesen arányos a levegőminőség változása, de ettől még ez a követendő irány" - fogalmazott Ekés András, a 2009-ben a Városkutatás Kft. által készített tanulmány egyik írójaként, hogy a levegőszennyezettség várható mérséklődését már nehezebb kisakkozni. Budapest levegőjének jellemző szennyezőanyagai a nitrogén-oxidok (NO2, NOX) és a szálló por (PM10). Ezek azok a szennyezőanyagok, amelyek esetében rendszeresen előfordulnak határérték-átlépések. A Vitézy Dávid szerint hiába jöhet érezhető javulás a dugódíj következtében: "arra azonban nem szabad számítani, hogy megoldják a határérték-túllépések problémáját".