„Ne grimaszolj, mert úgy maradsz! Inkább mosolyogj!” – hallottuk nem egyszer az édesanyánktól gyerekkorunkban. Bár akkoriban számos ehhez hasonló figyelmeztetés, vagy tanács „nehezítette” az életünket, ma már tudjuk, az örökzöld mondatok amellett, hogy igazak, tudományos tényekkel is alátámaszthatóak. Nem csak gyerekként érdemes őket megfogadni…

„Becsüld meg a barátaidat és a családodat, hiszen a végén úgyis ők lesznek a legfontosabbak!”

Sokszor intettek arra minket, hogy értékeljük családtagjainkat, és az arra érdemes barátainkat. Egy nemrégiben végzett kutatás is alátámasztotta ezt a régi mondást. Egy amerikai ápolónő, aki számtalan halálos beteg utolsó szavait hallgatta meg, azt állította, a legtöbben nem azt sajnálták, hogy nem dolgoztak eleget - hanem azt, hogy elhanyagolták szeretteiket. Tanulmányok kimutatták, minél több időt töltünk a családunkkal, barátainkkal, annál boldogabbak, kiegyensúlyozottabbak leszünk. 

„Ne grimaszolj, mert úgy maradsz! Inkább mosolyogj!”

Gyerekkorunkban rengetegszer hallottuk, mennyivel jobban áll nekünk a mosoly, mint a grimaszolás – mára kiderült, hogy egy szép vigyor nem csak a külsőnkre hat pozitívan, hanem a belsőnkre is. A Michigani Egyetemen elvégzett elemzés szerint a mosolygás, a nevetés képes csökkenteni a testi és a lelki fájdalmat, emellett fokozza a koncentrálóképességünket, és javítja a teljesítményünket. 

„Segíts a másiknak, meglátod, mennyivel jobban érzed majd magad!”

Nem hiába buzdítottak minket arra, hogy törődjünk azzal, akinek szüksége van rá: a tudomány álláspontja az, hogy ha másokat támogatunk, azzal önmagunkat is segítjük. Az Észak-Karolinai Egyetemen bebizonyították, hogy a segítségnyújtás után érzett öröm pozitív folyamatokat indít el a testünkben. Ilyenkor a szervezetünk több antitestet termel, vagyis ellenállóbb a különböző betegségekkel szemben.  

„Ne hisztizz, ne ellenkezz, hanem fogadd el!”

Bizonyára volt arra példa, hogy amikor nem kaptuk meg a vágyott játékot, vagy nem akartunk valamit megcsinálni, sírni, tiltakozni kezdtünk. Anyukáink persze csitítgattak minket, és próbálták elfogadtatni velünk a helyzetet. Erre tanít minket a buddhizmus is: ha megbékélünk azokkal a dolgokkal, amelyeket nem tudunk befolyásolni, akkor kevesebbet ártunk magunknak. 

Egy kutatás során összehasonlították azoknak az idős embereknek a lelkiállapotát, akik egyedül élnek, illetve azokét, akik valakinek a támogatását, segítségét élvezik. Arra jutottak, hogy az utóbbi csoport sokkal kiegyensúlyozottabb és elégedettebb, mint az előbbi. A tagjai ugyanis megbékéltek a sorsukkal és elfogadták, hogy egyedül már nem tudnak boldogulni. 

„Gyere és vedd ki a részed a házimunkából!”

Mikor állandóan izegtünk-mozogtunk, vagy rosszalkodtunk, anyukáink megpróbáltak minket lefoglalni – például a házimunkával. Segítettünk nekik főzni, takarítani, sőt, néha még a kertet is rendbe tettük. Az utóbbi tevékenységről mára kiderült, hogy rengeteg jótékony hatással bír. A föld olyan baktériumokat tartalmaz, amely elősegíti a szerotonin termelődését - ez pedig mindenképpen jó hír, mivel az alacsony szerotonin-szint a depresszió kialakulásához vezethet.

„A friss levegő jót tesz!”

Bár az esetek többségében nem kellett kizavarni minket az udvarra, hiszen már gyerekként is szerettünk a természetben lenni, valószínűleg sokszor elhangzott ez a mondat a régi szép időkben. Azóta a tudomány is igazolta, hogy a természet közelsége szinte kicseréli szervezetünket: a szabad levegő átjárja és megújítja tüdőnket, bőrünket, hajunkat, ráadásul felfrissíti fáradt elménket. 

„Mindig legyél illedelmes: mondd azt, hogy köszönöm!”

Bár gyerekként még nem nagy dolgokért kellett hálásnak lennünk (legtöbbször egy-egy ajándékot vagy zsebpénzt köszöntünk meg), ma már tudjuk: nagyon fontos, hogy képesek legyünk értékelni bármilyen apróságot. A tudósok ugyanis bebizonyították, hogy a hála meghosszabbítja az életet. Bizony! Az elégedettség növeli boldogságunkat, javítja közérzetünket, így jó eséllyel kerülhetjük el a depressziót. 

„A szeretet mindennél fontosabb!”

Már kiskorunkban megtapasztaltuk, hogy a szeretet, a szerelem az egyik legerősebb emberi érzés. Egy harvardi kutatócsoport sem volt rest vizsgálódni ez ügyben: megkérdeztek 268 80 év fölötti férfit, mi adott értelmet az életüknek. A válasz egyöntetű volt: hogy megtalálják, és meg is tartsák az igaz szerelmüket. 

Szerző: Kiss Gréta – Pozitív Nap