Az atléták először arra gondoltak, adnak egy húsgombócot a kutyának és útjára bocsátják. Az eb jóízűen elfogyasztotta a finomságot, és ez a kedves gesztus elég volt neki ahhoz, hogy örök hűséget fogadjon a négy fős társaságnak. Néhány km-rel arrébb még mindig velük volt - ekkor kapta az Arthur nevet, a mondabeli Arthur király után.  

A Mikael Lindnord vezette atléták egyébként a majdnem 700 km-es Adventure Racing Word Championship elnevezésű megmérettetésen vettek részt, ahol biciklizni, futni, kajakozni és túrázni is kell. Jó erőben lévő sportolóknak is kimerítő végigcsinálni a távot, nem hogy egy kutyusnak - még akkor is, ha az a bizonyos eb csak az utolsó két szakaszon kezdte meg a "versenyzést".

Arthur tehát nem tágított, pedig a 40 km-es túrázás során többször is előfordult, hogy a csapatnak a méteres sárból kellett kiszedni őt (és magukat is):

De akkor sem futamodott meg, amikor a csapat egyik tagja orvosi segítségre szorult; szinte őrként állt az orvosra váró férfi mellett:

Amikor azonban eljött a közel 67 km-es kajakozás ideje, a csapat tudta, hogy már nem vihetik magukkal őt - túl kockázatos lenne. Arthur természetesen ezt sem fogadta el: a kajak után úszott, így kénytelenek voltak betenni őt a "fedélzetre".

Végül így, öten lépték át a célvonalat. Tizenkettedikek lettek.

És hogy mi történt ezután? Mivel Arthur számos sérülést szerzett a több napos kaland során, egy kis időt el kellett töltenie az egyik állatkórházban. Utána azonban új élet várta: a csapat vezetője, Mikael Lindnord magához vette őt. Célba ért hát a kutyus, és nem csak a versenyben, hanem az életben is....

"Azért mentem Ecuadorba, hogy megnyerjek egy versenyt. Helyette szereztem egy új barátot" - nyilatkozta Lindnord. 

Pozitív Nap

Forrás: buzzfeed.com és today.com