A savanyú káposzta az egyik legegészségesebb ételek egyike, különösen az előttünk álló hideg őszi-téli időben, amikor kevés a vitaminforrás.

Már a régiek is tudták

A káposzta eltartására a legmegfelelőbb a savanyítás. Elkészítésének módját valószínűleg a kínaiak dolgozták ki. Állítások szerint már a kínai nagy fal építésénél is kaptak savanyú káposztát a munkások. Elterjedése rohamszerű volt, és a  XVIII-XIX. században már télen a legtöbb ételt savanyú káposztából készítették. A savanyítás családonként saját recept alapján történt. A finom ízű savanyú káposzta különleges árunak számított, és jól eladható volt. A szláv népek rendszeresen fogyasztják, a németek nemzeti eledele.

Jótékony hatásai

Tartalmaz karotint, B1-, B2-, B6-, B12-, C-, K-, U- vitamint, tej-és ecetsavat, ásványi anyagokat: nátront, meszet, ként, kolint, káliumot, vasat, cinket. Olyan (tejsav)baktériumokat tartalmaz, amelyek a hús fogyasztó ember bélrendszerében élő, rosszindulatú baktériumokat elpusztítja. Több a tejsavbaktérium található benne, mint a joghurtban.

Fokozza az étvágyat, serkenti a mirigynedvek kiválasztást. A tejsavas savanyú káposzta napi 2-3 alkalommal való fogyasztása, akár egy hónap alatt legyőzheti a szervezetünkben túlzottan elszaporodott élesztőgombákat. A C-vitaminnak köszönhetően serkenti az immunrendszert. Szabályozza a zsíranyagcserét, a koleszterinszintet.

A tartósítás során jótékony tejsavbaktériumok keletkeznek

A tejsavbaktériumok elsősorban a vastagbélben fejtik ki áldásos tevékenységüket. A bélflórának a stressz, a helytelen táplálkozás, a hasmenéssel járó fertőzések, a gyógyszerek, az antibiotikum-kúrák miatt felborult egyensúlyát ezek a baktériumok segítik helyreállítani.

 A káposzta savanyításakor a zöldség szénhidráttartalma alakul át tejsavvá. Kis mennyiségű konyhasó hozzáadása szintén gátolja a káros mikroorganizmusok elszaporodását.

A tartósítás, savanyítás elsődleges előnye a növény C- és más, vízben oldódó vitaminjainak megőrzése.

A savanyú káposzta a daganatok kockázatát is csökkentheti

A káposzta egészségvédő, betegségmegelőző növényi vegyületeket is tartalmaz, például glükozinolátot, szulforafánt, falvonoidokat. Ezek a vegyületek csökkenthetik a mellrák kialakulásának kockázatát, ösztönözhetik a szervezetet a ráksejtek szaporodásának mérséklésére. Ezentúl antioxidáns hatásúak, valamint csökkentik a gyulladásokat, és kedvezően hatnak az immunrendszerre is.

Kreatív ízesítés

A savanyú káposzta akkor jó minőségű, ha színe fehér vagy halványsárga. Tápanyagtartalma gazdagítható, ha teszünk bele kis mennyiségben lila hagymát, póréhagymát, reszelt sárgarépát, főtt tojást.


Ízesíthető salátaolajjal, kefirrel, egész borssal, hegyes zöldpaprikával, köménymaggal, kaporral, babérlevéllel, esetleg korianderrel, sárgarépa-kockákkal és birsalmával is.
Házi savanyúságok készítéséhez is felhasználható, például káposztával töltött paprika vagy vegyes savanyúság alkotóelemeként. E savanyúságok készítésekor a befőzőlevet mindig hidegen öntsük a zöldségfélékre.

A fogyókúrázók és a cukorbetegek mellett minden egészséges felnőtt is betervezheti étrendjébe a savanyú káposztát, akár hetente többször is.

Ötszöri étkezésre elosztva időnként savanyúkáposzta-napot is lehet tartani. Ilyenkor egy napra egy kilogramm savanyú káposztát tervezzünk be, melyhez kiegészítésként ivóvizet, szénsavmentes ásványvizet fogyasszunk. Az egyhangúság elkerülésére ízesítsük kevés fokhagymával, köménymaggal, pirospaprikával.

A savanyú káposzta a hűtőben sokáig eláll, rostokban és vitaminokban gazdag, és mindehhez még igen baráti az ára. Egyszóval: éljen a savanyú káposzta, de mindenekelőtt: éljünk vele mi is, minél gyakrabban!