Hamarosan itt a karácsonyra való várakozás időszaka, az advent. Ilyenkor hagyományosan minden vasárnap meggyújtunk egy-egy gyertyát az adventi koszorún, a gyermekek pedig a 24 napos naptárból mindennap megesznek egy kis darab csokoládét (persze, ha kibírják, hogy ne falják fel egyből mindet).

Még csak november vége felé járunk, de ha saját magunk szeretnénk elkészíteni a koszorút és/vagy a kicsiknek ezt az édes türelemjátékot, akkor nem árt már most elkezdeni a készülődést. Éppen ezért mi összegyűjtöttünk néhány egyszerű és kevésbé egyszerű ötletet, amelyekkel szebbé tehetjük Jézuskára várakozást.


Az adventi időszak

Advent, ádvent vagy úrjövet a keresztény kultúrkörben a karácsonyt (december 25-ét) megelőző negyedik vasárnaptól karácsonyig számított időszak. Első vasárnapja mindig november 27-december 3. közé esik, míg negyedik, utolsó vasárnapja december 18-24. közé. A karácsonyi ünnepkör a várakozás első napjával kezdődik, és vízkeresztig (január 6-ig) tart.

A szó jelentése „eljövetel”. A latin „adventus Domini” kifejezésből származik, ami annyit tesz: „az Úr eljövetele”. A karácsonyt megelőző várakozás az eljövetelben éri el jutalmát. Régebben egyes vidékeken „kisböjtnek” nevezték ezt az időszakot. Az advent első vasárnapja három időszak kezdetét is jelenti: a keresztény egyházi év, a karácsonyi ünnepkör és az adventi időszak kezdetét.

Az adventi koszorú


Ma az adventi koszorú általában fenyőágból készített kör alakú koszorú, melyet négy gyertyával díszítünk. A gyertyák színe katolikus körökben lila, kivéve a harmadikat, ami rózsaszín. Ezeket vasárnaponként (vagy előző este) gyújtjuk meg, minden alkalommal eggyel többet. A világító gyertyák számának növekedése szimbolizálja a növekvő fényt, amelyet Isten Jézusban a várakozónak ad karácsonykor. Az adventi koszorún mind a négy gyertya egyszerre ég az utolsó vasárnapon.


A saját készítésű koszorúkhoz nem kell sok minden: egy csipet kreativitás, négy gyertya és némi idő. Persze nem árt, ha van még néhány kellékünk: egy előre legyártott koszorú alap, amelyet szinte bárhol megvehetünk, legyen az vesszőkből, hungarocellből vagy műanyagból; fenyőfa ág, borostyán, magyal vagy egy szép sál a koszorú alap díszítéséhez, és hogy még látványosabb legyen, használhatunk hozzá tobozokat, csonthéjas vagy szárított gyümölcsöket, színes szalagokat, és sok más egyebet, amelyet szeretnénk még rátenni.

Íme, néhány igazán kreatív és szemkápráztató ötlet (a többi ötletért kattints a képre):



Az adventi naptár

Az adventi naptár használatának népszokása 1900 körül kezdődött, kialakulása egy német édesanyához kötődik, akinek kisfia, Gerhard, már hetekkel az ünnep előtt türelmetlenkedett a várva-várt és megszokott karácsonyi ajándékok miatt. Az édesanya ezért érdekes és meglepő játékot talált ki gyermeke számára: egy kemény papírlapot huszonnégy részre osztott, mindegyik részre rátűzött egy-egy darab csokoládét, majd megengedte, hogy a gyermek minden este megegyen egyet-egyet közülük.


Mikor a kisfiú felnőtt, nem felejtette el édesanyja meglepetését, és üzleti vállalkozásba kezdett. Olyan naptárt szerkesztett, amelyen huszonnégy ablakocska mögé egy-egy darab csokoládé vagy cukorka volt elrejtve, s ezek csak a spaletták kinyitása után váltak láthatóvá.


Ha mégsem szeretnénk a boltban venni ezt az édesség naptárat, akkor mi is, teljesen hétköznapi módon készíthetünk gyermekünknek, szeretteinknek ilyen apró meglepetéseket. Hajtogathatunk papírból dobozkákat, amelyekbe a csokit, cukrot rejthetjük, vagy átlátszó gömböcskékbe, zsákocskákba kedves üzeneteket, napi jókívánságokat adhatunk idősebb szeretteinknek. Ezeket egy parafatáblára, az egyik falra, a szekrény oldalára vagy egy erősebb és terebélyesebb ágra függeszthetjük. Így mindennap meglephetjük egy kellemes ajándékkal azokat, akiket szeretünk.

A képre kattintva megnézhetitek, hogy milyen ötleteket gyűjtöttünk össze nektek:



Akik esetleg dobozokat készítenének, de nem tudják, hogy az elképzelt alakzatot hogyan kell hajtogatni, nekik összeszedtünk néhány mintát (az összes sablonért kattints a képre):



„A karácsony a szeretet, és ádvent a várakozás megszentelése. Az a gyerek, aki az első hóesésre vár - jól várakozik, s már várakozása is felér egy hosszú-hosszú hóeséssel. Az, aki hazakészül, már készülődésében otthon van. Az, aki szeretni tudja azt, ami az övé - szabad, és mentes a birtoklás minden görcsétől, kielégíthetetlen éhétől-szomjától. Aki pedig jól várakozik, az időből épp azt váltja meg, ami a leggépiesebb és legelviselhetetlenebb: a hetek, órák percek kattogó, szenvtelen vonulását. Aki valóban tud várni, abban megszületik az a mélységes türelem, amely szépségében és jelentésében semmivel se kevesebb annál, amire vár.” - Pilinszky János


Szerző: Lasán Alexandra - Pozitív Nap