A hétvégi Millenárison tartott Jógafesztiválon vissza nem térő alkalom adódott arra, hogy két négyévessel belekóstolhassunk a jóga alap tudományába. Mély levegőt vettünk, és polifómra telepedtünk. Nem bántuk meg. Sőt. A bemutató órát a Gyermekjóga könyv szerzője, Csíki Mariann tartotta kedves, játékos, örömteli légkörben. Körben helyezkedtünk el, a kisebb ovis korú gyermekek mögött háttérben a támogató szülőkkel egyetemben. A foglalkozást érdeklődő, már praktizáló jógaoktatók is figyelemmel kísérték, bőszen jegyzetelve. Meglepett, amikor megtudtam, hogy már tizenöt éve van jelen Magyarországon a gyermekjóga, azóta pedig egyre nagyobb népszerűségnek örvend. Mi sem bizonyítja jobban, hogy évente 30 gyermekjóga-oktatóval gazdagodik hazánk a gyermekek nagy örömére.

Merthogy örömből nem volt hiány. A foglalkozás legfőbb eleme a játék, mese, zene, mondókák ezért aztán a gyermekek ösztönösen és boldogan hajtják végre a gyakorlatokat. A kezdő lótuszüléshez: lábunkból pillangót, ujjakból távcsőt fontunk. Ezt követően a gyakorlatok sora azt az ívet követte, hogy óvodáskorban a helyes légzés és az érzelmi nevelés; iskoláskorban a helyes tartás, koncentráció, figyelem és összpontosítás kerül a jógaórák középpontjába. A tanulási nehézségekkel küzdő vagy dadogó gyermekeken is segíthet a mozgás, de a tinijógán önbizalom-építő tréningen is részt vehetnek a kamaszok. A gyermekjóga sokat segíthet a későbbi felnőttkorra kialakuló gerincproblémák, helytelen tartásból fakadó problémák megelőzésében is. A gyerekek élénk képzeletvilágába helyezkednek el a feladatok. Egy-egy tartás megértéséhez, kivitelezéséhez segítenek a természetből, mese -, és állatvilágból vett szemléltető példák. A foglalkozáson állatok, növények, tárgyak bőrébe bújunk, megismerkedünk különböző kultúrákkal, melynek eredményeként egyrészt bővül a gyermekek tudásanyaga, másrészt végtelen tisztelettel, alázattal és elfogadással lesznek képesek viszonyulni magához az élethez is.

A felnőtteknél nagy erőfeszítéssel járó hegycsúcs-póz kitolása itt játszi könnyedséggel megvalósult. Fontos anatómia ismeretekre tettünk szert a szegcsont kitapogatásával, de megmasszíroztuk saját arc berendezésünket is, így grimaszok, nyelvöltögetések, és fülcimpa húzogatások tovább oldották az amúgy is kötetlen hangulatot. A napköszöntés alap gyakorlatsorhoz is mese párosult kedves, fantáziadús gyereknyelven. Előkerült egy varázskalap, amiből minden gyerek kedvére húzhatott egy-egy állatos ujjbábot, amit aztán a kis társakkal meg is formáztak, így kelt életre körünkben sok-sok panda, maki, strucc. A megvalósítások lehengerlően leleményesek voltak. Végezetül a csukott szemmel fekve hallgatott mese alatt varázspálca (habverőre emlékeztető fejmasszírozó) csiklandozta a gyerekek kis buksiját.