"Ha kevesebb órát dolgoznánk, az megmenthetné a gazdaságunkat, a józan eszünket, és segítene megmenteni a bolygónkat" - írja Juliet Schor a Boston College szociológia professzora az amerikai Yes Magazine hasábjain. Elgondolkodtató összefüggést feszeget a szerző, miszerint a túlköltekezett, gazdasági recesszióval küzdő nyugati világot a szemléletváltás és a kevesebb munka mentheti meg. Égbekiáltó ellentmondás, vagy tényleg ez  lehet a jövő képlete?

Az emberek egyre nagyobb része dolgozik több mint 50 órában hetente,
nem csak Amerikában, de az Európai Unióban is.

Ha elkezdjük vizsgálni a környezetünket, hamar rájövünk, hogy mennyi ismerősünk életét uralja a munka. Ezt a legtöbben észre sem veszik, de ha észlelik is, úgy gondolják, hogy ez a világ rendje, és ezen lehetetlen változtatni. 

Pedig rengeteg felesleges, és buta áldozattal jár az ilyenfajta életmód. Ahol magasabb a munkaórák száma, ott a szabadidő hiánya miatt nagyobb a pótlólagos fogyasztás is: félkész ételek, étterem, bébiszitter, és más szolgáltatások.

Ezekből logikusan következik tehát a kérdés: Mi lenne ha a többség kevesebbet dolgozna? Egy főre jutó kevesebb munkaóra, esetleg magasabb foglalkoztatottság, kisebb egy főre jutó keresetet, de kevesebb és átgondoltabb egy főre jutó fogyasztást jelentene?

Egyre nő azon emberek száma akiknek ez már nem csak képzelgés, hanem valóban leredukálták munkaóráik számát. 

És most gondoljunk bele a következő állításba: Ha kevesebbet dolgozunk, kevesebbet költünk, kevesebbet szemetelünk, és esélyünk lesz arra, hogy kiegyensúlyozottabban éljünk!

Persze ez a gondolat kicsit leegyszerűsíti a valóságot, de a lényeg valóban ez. A kevesebb munkaórával mindenki jobban járna. Minél több időnk van, annál jobban tudunk érdemben törődni a saját életünkkel. Utánamehetünk azoknak a dolgoknak, amiktől jobb lesz a környezetünknek, és ez szép lassan ránk is vissza fog hatni. Kevesebb munkával a közlekedés is olcsóbbá válik, hiszen könnyebben rászánjuk magunkat, hogy biciklivel, vagy gyalog menjünk munkába. 

Az életmódváltás egyik pozitív közvetett hatása, hogy nőtt a "csináldmagad" emberek és tevékenységek száma. Az egészségtelen túlórázással és a saját kertem művelésével vagy barkácsolással töltött idő között minőségi különbség van: önmagunk megélése, kreatív helyzetmegoldások, közösség és elégedettség.

A most következő kérdéssor talán segíthet önmagunk jobb, pontosabb megítélésében, és a továbblépésben:

1. Lelki kiegyensúlyozottság

Mik jelentik az életben számomra a legnagyobb örömöt?

Mitől érzem magam hasznosnak, elégedettnek?

Mikor érzem magam nagyon jól, nagyon elégedettnek?

2. Pénzügyi műveltség

Költök olyanra, ami igazából nem ad örömet az életemben?

Van átgondoltan, olcsó módja életvitelemnek, kikapcsolódásomnak stb.?

3. Környezetemben én

Milyen tárgyaimat tudom megosztani másokkal?

Mit tudok bedobni (készségeim, tudásom, ötleteim) a közösbe?

Milyen lehetőségem van arra, hogy kilépjek a pénz világából, és barterben gondolkodjam másokkal?

Hogyan tudom a közösségeimben a hálózatban való gondolkodás megtartó erejét támogatni?

4. Elég, és tényleg elég

Mi a legkevesebb, amire minimálisan szükségem van a mindennapokban?

Mi kell még az előbbin felül, hogy a saját boldogságomért is tegyek valamit?

Bármelyik előbb megválaszolt igényemet meg tudom oldani költekezés nélkül?

5. Mennyi munkára van szükségem?

Van módom arra, hogy kevesebb órát dolgozzak?

Meg tudom osztani a munkámat valaki mással?

Maradt elég szabadidőm arra, hogy azzal foglalkozzak, ami igazán fontos nekem?

Egy biztos, ez a jövő képlete: kevesebb munka, több élet! - Tudj meg még többet, olvass tovább a témában itt!

Pozitív Nap

Forrás: Yes Magazine, tudatosvasarlo