Egy ENSZ felmérés szerint a burnout szindróma 2030-ra első helyen áll majd a halálozási listán. De jó ha tudjuk, hogy van elsősegély a kiégés kezelésére. Riasztó aktualitása mellett azért foglalkozunk a témával, hogy segítséget, útmutatást adjunk a túlterhelt, stresszes dolgozóknak. Ne feledjük, nem vagyunk egyedül a problémáinkkal.
Testi és lelki tünetek markában
A kiégés leginkább azokat az embereket veszélyezteti, akik sok ingerült emberrel találkoznak munkájuk során, illetve lelkileg megterhelő élményeket élnek át. A kiégés testi tünetekben is jelentkezik, mint például az alvászavar, a testsúlyváltozás, pszichoszomatikus tünetek, kipihenhetetlen fáradságérzés vagy a gyakori megbetegedés, de jellemző a krónikus szorongás, a kényszerképzet, a pánikbetegség, a depresszív reakció, az érzelmi távolságtartás, az ingerlékenység, a gyakori balesetezés és a táplálkozási zavar is.A burnout szindrómával egyre fiatalabbak, már a harminc-negyven évesek is szembesülnek. A pedagógusok és az egészségügyi dolgozók a legmagasabb rizikócsoportba tartoznak, de orvosi kimutatások szerint a munkahelyi kiégés bármely ágazatban dolgozóknál előfordulhat kiváltképp akkor, ha valaki erején felüli célt tűz ki magának, vagy saját magával szemben túl nagy követelményt állít fel.

A kiégés egy tizenkét stádiumon át tartó folyamat, amely a bizonyítási kényszerrel kezdődik - magyarázza Dr. Bikfalvi Réka egészségfejlesztő szakpszichológus. A túl sok feladat felvállalása miatt kevesebb időt szánunk az alvásra, és beindul egy mókuskerék, amiből már nem biztos, hogy egyedül, segítség nélkül ki tudunk lépni.
A megelőzés alapvető lépései:
- figyeljük meg önmagunkat,
- értékeljük át a céljainkat,
- gondoljuk végig az időbeosztásunkat,
- és szánjunk magunkra is időt.
A kiégés tényleges felismerését az nehezíti meg leginkább, hogy nem egyik napról a másikra alakul ki, hanem lassú lefolyású, ezért nagyon fontos, hogy felismerjük az első jeleket. Ezek a jelek a következők lehetnek: túlzott céltudatosság - minden energiát egyetlen, legfőbb munkahelyi cél elérésére fordít; saját határainktól való túlzott félelem; egyre gyakoribb hajlam az agresszió bizonyos formáira; a teljesítőképesség rohamos csökkenése; addig nem tapasztalt viselkedési forma felvétele - cinizmus, mások semmibevétele; migrén, alvászavar és hasonló fizikai állapotromlás. Végül pedig túlzott kételkedés önmagunkban, vagy adott helyzetünkben: kilátástalanság érzése, erős depresszió.

Léteznek olyan megfontolandó tanácsok, amelyek elsősegélyt nyújthatnak kezdődő kiégés esetén. Mindig figyeljen a szervezetére! Aludjon annyit, amennyire szüksége van, de ne felejtse az egészséges táplálkozást és a szabadtéri mozgást sem. A legjobb felüdülés lehet egy kiadós sétát lezáró piknik! Hagyjon naponta elég időt magára, a lelkére! Amint kilép munkahelyéről, felejtse el a határidőket és minden mást! Tanulja meg élesen elkülöníteni szabadidejét a munkahelyen eltöltött idejétől! Szabadidejében törekedjen inkább a lazább időbeosztásra! És az egyik legfontosabb szabály: tanuljon meg 'nem'-et mondani mások kérésére!
Előfordulhat, hogy ezeket a tanácsokat minden erőfeszítésünk ellenére sem tudjuk betartani, mert munkánk már a szabadidőnket is elveszi. Nem tudjuk elfelejteni a munkahelyi gondokat, nem vehetünk ki szabadságot, miközben percről-percre stresszben élünk. Ne feledjük, hogy ilyenkor is van segítség. Keressünk fel egy pszichoterapeutát, akinek segítségével újra visszatérhetünk régi önmagunkhoz.
Jó tudni azt is, hogy még a komolyabb kiégés esetén is vannak homeopátiás és speciális pszichológiai kezelések, melyekkel hamar orvosolhatjuk a bajt. Ennek ellenére tartsuk szem előtt, hogy egyes esetekben a már visszafordíthatatlanná vált kiégés pszichés elváltozásokhoz és tényleges fizikai megbetegedésekhez is vezethet. A legfontosabb tehát: figyeljen magára, testi-, lelki egészségére és törekedjen a lehető legharmonikusabb életvitelre, akármennyire megvalósíthatatlan is.
Szerző: Pozitív Nap



