„Kutyaharapást szőrével” - sikeres virtuális terápia a fóbiákkal szemben


Mitől félünk? Sok mindentől. Van, aki állatoktól, retteg a kutyától, kígyótól, póktól, mások a magasságtól, mélységtől, tömegtől, repüléstől, közlekedéstől, egyedülléttől.

Sok mindennel kapcsolatban kialakulhat a félelem érzése, ami önmagában nem is volna baj, hiszen az egészséges félelem normális reflex: arra szolgál, hogy elkerüljük a vészhelyzetet. Viszont ha a félelemérzés, a viszolygás túllendül egy határon, ha beteges rettegéssé terebélyesedik, akkor fóbiáról beszélünk.
    
A pszichiáterek rangsorolják ezeket a fóbiákat jellegük, természetük, megnyilvánulási formáik és súlyosságuk szerint. Sajnos, korunk egyik leggyakoribb pszichiátriai betegségéről van szó, amely kezdetben csak kellemetlen, később - ha nem diagnosztizálják és nem kezelik - egyre súlyosabbá válhat, és komoly problémákat okoz a szédüléstől a heves szívdobogáson át az izzadásig, a vérnyomás emelkedéséig, a közösségi élettől történő elzárkózásig. Ilyenkor már az életminőség kerül veszélybe, jelentősen beszűkül a fóbiákkal küzdő élettere.
   
A pszichiáterek arra is figyelmeztetnek, hogy a kezeletlen, elhanyagolt fóbia, ha elhatalmasodik, elérheti a pánikrohamok súlyosságának mértékét.

Félelmi szituáció 

A fóbiásokra leginkább jellemző, hogy a félelem tárgyát igyekeznek elkerülni. Ez a tipikusan "elkerülő magatartás" akadályozza őket sok mindenben - a közlekedésben, vásárlásban, közösségi összejöveteleken történő részvételben és sok másban is. A fóbiák gyógyíthatók, ma már igen gazdag eszköztár áll a szakemberek rendelkezésére a sikeres terápia érdekében.

Újabban egyre többet hallani a virtuális terápiáról, melyről hazai gyakorlója, Simon Lajos, a SE Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikájának főorvosával beszélgetünk.

- Nálunk ugyan még kutatási, kísérleti stádiumban van, az országban egyedül használatos módszer, amellyel főként a közlekedési fóbiákban szenvedő betegeket gyógyítjuk, de a kezdeti eredmények igen biztatóak - mondja. - A Takács Barnabás kiváló kutató-programozó és csapata által kifejlesztett "virtuális környezet" rendkívül egyszerűnek tűnik, hiszen egy fotelről van szó, amelybe beleültetjük a pácienst, kap egy speciális szemüveget, kezében pedig egy chip van.

Ez egy számítógép alapú, gondosan megtervezett virtuális világ, amelyben a beteg úgy érzi, hogy valóban jelen van az adott helyszínen. A kezelés lépcsőzetes, a fokozatosság elvén alapszik, nyugalmi, relaxált állapotból indulunk, amikor a fóbiás beteg elképzeli például, hogy a repülőtéren várakozik, utazni akar, majd később fel is száll a gépre. Persze mindez nem egy csapásra megy, a kezében lévő chip ugyanis jelzi a reakcióit, azonnali a visszacsatolás, és, ha a stressz eléri nála a tűréshatárt, akkor megállunk. Vagyis fokozatosan szoktatjuk az adott "félelmi szituációhoz." Egy kockázat nélküli utazáson vesz részt, virtuális térben.

Szembesítés a félelem tárgyával a kockázat nélküli virtuális térben.

Igazi próba 

- Ha jól értem, a terápia célja végső soron a már említett elkerülő magatartás megszüntetése. De mi a bizonyság arra, hogy ezen a képzelt szituáción kívül, "élesben" is működik a dolog?

- Vannak visszajelzéseink. Az igazi próba, a siker bizonyítéka, ha a gyakorlatban is repül, közlekedik a metrón a páciens, vagyis megszűnnek korábbi fóbiái. Egyébként vannak olyan országok, ahol a társadalombiztosítás szerződést köt a helyi repülőtársasággal, és a terápia utolsó fázisában a gyakorlatban bizonyítható az eredmény, a páciens a terapeutával valóban felszáll a gépre.

- Ezek szerint a virtuális terápiának van jövője a pszichiátriában.
- Mindenképpen. Már sok országban alkalmazzák, ez a "kutyaharapást szőrével" tipikus esete. A technika, technológia állandó fejlődésben van. Nálunk a klinikán "fut" például egy relaxációs program, amely szintén a virtuális valóságot használja a stressz csökkentésére. Ezt a munkahelyi túlterheltséggel, stresszel küzdőknek ajánljuk. Az üzleti életben több virtuális tréningtechnika használatos, amely egészséges embereket készít fel kritikus helyzetekben történő viselkedésre. Igen érdekesek azok a kísérletek, amelyek gyerekek tanulási zavarainak megszüntetését célozzák. Kiderült, hogy a figyelemzavar, a diszlexia összefüggésbe hozható a gyerek egyensúlyzavarával. Virtuális környezetben javítani lehet a gyerek egyensúlyérzékét, koncentrációs készségét, ezzel többféle tanulási probléma kiküszöbölhető.
    
A számítógép alapú virtuális világ tehát még sok lehetőséget és meglepetést tartogat, minden bizonnyal a jövő egyik kiemelkedő terápiás eszköze lesz a pszichiátriában.

Minden ötödik embernek van valamilyen fóbiás félelme, nekik és környezetüknek is sokat jelent, ha a technika és egy képzett terapeuta segítségével megszabadulnak tőle.

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Kapcsolódó írásaink

A világon egyedülálló, magyar módszer: édes kutyák segíthetnek olimpiát nyerni

A világon egyedülálló módszerrel próbálkozik Simon Ágnes: terápiás kutyájával, Fedorral szeretné segíteni a sportolók felkészítését. Három hónapos kutatással és tesztekkel bizonyította, hogy a sportolók a foglalkozások által mentálisan fejlődtek, például kevésbé szoronganak, magabiztosabbak és az edzőjük felé is nyitottabbak lettek.

Bármilyen fájdalmat megszüntet ez a szuper házi keverék

Az alábbi házilag készített gyógyital tökéletesen hidratál, vitaminokkal és ásványi anyagokkal tölti fel a szervezetet, ezenkívül pedig fájdalomcsillapító és nyugtató hatása van.

Egy inspiráló történet: terápiás kutya lett a vak golden retrieverből

Bár Smiley, a csodaszép golden retriever születésétől kezdve nem lát, ő az egyik legvidámabb kutyus a Földön. Mindenki sokat tanulhatna tőle!

Rossz napod volt? Így zárd pozitívan!

Ha neked is vannak rosszabb napjaid, próbáld meg csakazértis pozitív hangulatban befejezni! Íme néhány tipp, hogyan.

Mi kell, ha stresszes vagy? Megmutatjuk! (+videó)

Melyik az a hang, amelyik seperc alatt elűzi minden gondod? Hát a dorombolás!




loading...