“A test gyógyítja meg önmagát, az orvos csak a természet asszisztense...”

                                                                     Hippokratesz (a gyógyítás atyja)

Napjaink táplálkozási szokásairól és annak következményeiről folytatjuk cikksorozatunkat. Előző részünkben szó volt a hízás és fogyás kérdésköréről, a helyes tápanyagbevitelről és anyagcseréről, valamint tisztáztuk a bio élelmiszerek fogalmát is. Tarts velünk, hiszen "amit eszel, azzá leszel!"

Ezúttal azt nézzük meg miért is diétázunk tulajdonképpen? Mitől szeretnénk megszabadulni?  Mivel már korábban tisztáztuk-fizikai értelemben- a különbséget a zsír és az olaj megnevezése között, tekintsük át a zsír témakört most másként, hogy megértsük mi okozza a problémát.

Az a zsír, ami minket zavar a felső karunkon, illetve mint úszóöv a derekunkon, vagy mint a zselé a belső és a külső combjainkon jelenik meg a leggyakrabban. Ez a zsír triglyceridekből áll, és a mindennapi táplálkozásunkkal kerül a szervezetünkbe. Kb 95% a a zsiradékoknak, amit naponta megeszünk, triglycerid. Ezek egyedülálló zsír molekulák összekapcsolódásából állnak, melyek neve zsírsavak.

Miért és hogyan diétázunk?

A zsírsavakat 3 nagy csoportra lehet osztani: telített, egyszeresen telítetlen, és többszörösen telítetlen zsírsavak. Minden étkezésben használatos olaj-zsír tartalmazza ezt a 3 típusú zsírsavat. Nézzünk néhány példát:

            %telített zsír          %egyszeresen telítetlen            %többszörösen telítetlen

Napraforgó olaj             11                        20                                                  69
Kukorica olaj                 13                        25                                                  62
Szója olaj                       15                        24                                                  62
Olíva olaj                       14                        77                                                   9
Vaj                                   66                       30                                                   4
Disznó zsír                     41                       47                                                  12
Kókuszolaj                     92                        6                                                    2

A rövid láncú zsírsavak megtalálhatóak a tejben minimális mennyiségben, hiszen tudjuk így készülhet csak el a vaj. Azonban a vajban ezek mindössze 12% át teszik ki a teljes zsírtartalomnak.

A közepes láncú zsírsavak nagyon ritkák, és ezek is néhány trópusi magban, illetve olajban (mint kókuszolaj, pálmamag olaj)található meg.

A hosszú láncú zsírsav a leggyakrabban előforduló típus, és így a táplálkozásunk nagy részét is ezek alkotják. Ugyanúgy, mint a fentiekben leírt testrészeinken érezhető és látható zsírpárnák is ebből a típusból állnak, illetve így lettek “elraktározva.”

A szabadgyökök

A szakértők már évek óta tudják, hogy a degeneratív betegségek több, mint  60% nak, illetve az öregedés okozói a szabadgyökök. Mik is ezek?

Olyan elkülönülő molekulák, amelyek elveszítettek egy elektront a külső héjukon, így egy páratlan elektronnal rendelkeznek. Ez egy nagyon veszélyes és instabil molekuláris jelenséget hoz létre, mivel a szabadgyökök gyorsan megtámadják a közelükben levő molekulákat, hogy azoktól egy elektront rabolhassanak el. Így most a megtámadott molekula válik szabadgyökké, és láncreakció indul el a szervezetben több száz vagy ezer molekulát tönkretéve így.

Amikor egy molekula szabadgyökké válik a fizikális és kemikális tulajdonságai visszavonhatatlanul megváltoznak. Még a DNS –t is megtámadhatják, ami végzetes következményekkel jár. A szabadgyököket a szennyezett levegőből belélegezzük, illetve a kémiai tápanyag kiegészítőket, és mérgeket tartalmazó ételekkel és italokkal együtt bevisszük a szervezetünkbe. Próbáljuk meg ezeknek a számát  csökkenteni, ha bevitelüket már teljesen megakadályozni aligha lehetséges.

A dohányzás szabadgyököket képez a tüdőben, az előbbiekben áttekintett zsírok, olajok többsége magában (genetikailag kezelt) illetve velük történő sütés-főzés során (100-140C) megégésükkor hozzák létre a veszélyes láncreakciót.

Elhízás, mint társadalmi probléma

A Föld népessége növekszik, és egyre több az elhízott ember. Az elhízott emberek száma főként az utóbbi évtizedekben gyorsult fel elképesztő módon. Az USA-ban az utóbbi évtizedben a krónikusan elhízott emberek száma 17,9%-ra nőtt a korábbi 12%-ról.

A túlsúlyos emberek aránya pedig 55%- ra mondható a teljes lakosság tekintetében, és 25% a tinik körében. A gyerekeknél pedig duplájára nőtt a túlsúlyosak száma (ezek az arányok közelítőleg hasonlóak Angliában, Németországban és még több “jóléti államban is).

Egy embert akkor tekintünk krónikusan elhízottnak, ha a testsúlya +20% plusszal meghaladja az ideális testsúlyát. A krónikusan elhízottak száma a 18-29 korosztályban 70%-al, a 30-39 korosztályban 50%-al növekedett meg az elmúlt évtized alatt.

A krónikus elhízáshoz kapcsolható leggyakoribb betegségek:

-hátfájás, és hát -tájéki sérvek
-köszvény, magas vérnyomás, visszeresség, cukorbetegség, rák, ízületi gyulladások, szívkorona betegségek, légzési problémák, artériás megbetegedések, bélrendszeri rendellenességek, nőgyógyászati rendellenességek

Mitől hízunk el?

Tulajdonképpen akkor beszélünk elhízásról, ha több ételt eszünk, mint amennyire a szervezetünknek szüksége van. Így utána a többlet zsírként, a zsírcellákban tárolódik a combunkon, a derekunkon, hasunkon, és a karjainkon. A táplálékot, amit elfogyasztunk energiává alakítjuk, és kalóriában mérjük. Ezt használjuk fel az emésztésre a fizikális aktivitásra.

Az az érték, amit a test felhasznál az alapszükségleteinek kiszolgálására alap anyagcsere értéknek nevezhető.(Ez annyi kalóriának megfelelő érték, amit egy személy inaktív, fekvő, de éber állapotában fogyaszt el.)

Mindannyiunknak más és más ez az értéke. A fiataloké magasabb, az idősebbeké kisebb. Alapvetően 2 dolog határozza meg : a fizikai aktivitásunk, és a táplálkozásunk. Egy átlagos férfit tekintve, kevés fizikai aktivitású munkával kb. napi  2600-2800 Kcal bevitelével tudja megtartani a testsúlyát. Ha ez átvált nehéz fizikai munkává, akkor 2800-3200 Kcal /nap beszélhetünk. A nők miután kevesebb izomzattal rendelkeznek 2000-2800 Kcal /nap tudják testsúlyukat fenntartani.

Létezik e gyors fogyás?

A hirdetésekben és az ismerősök elmondásaiból mindenki ismeri a 4 hét alatt 24 kg –t fogytam történetet. Vizsgáljuk meg mi is történik valójában ilyen esetekben!

Súlygyarapodás kontra súlyvesztés.

Kb 0,45 kg zsír a testünkben 3500 Kalóriát raktároz magában. Tehát, hogy ezt leadjuk, ahhoz 3500 kalóriával kevesebbet kell bevinnünk a szervezetünkbe. Egyszerű a számítás: tegyük fel, naponta 500 kalóriával kevesebbet eszünk, így egy hét alatt máris leadtunk 1 kg zsírfelesleget...és így tovább: ha napi 1000 kalóriát sportolunk meg .....2 kg zsírtól szabadulunk meg 1 hét alatt. Ez jól hangzik, de ehhez egy átlagos felnőttet tekintve, a napi étkezését a felére kell csökkentenie!

Ez óriási elvonás! Ami gyakorlatilag látható ebből a példából, hogy csak az analógiát követve, a zsírfelesleg leadásához idő kell. Tehát nem kell zseninek lenni ahhoz, hogy a reklámszövegeket olvasva rájöjjünk: nem lehet 24 kg –t fogyni még 6 hét alatt sem...hacsak nem egy krónikusan elhízott emberről beszélünk, aki csak vizet fogyasztott ezalatt.  2,5- 5 kg reálisabb számnak tűnik a megadott időszak alatt.

Sokan még erre is “okosan” az mondják, hogy : ez igenis lehetséges! Azonban a súlyvesztés  megtévesztő. Ugyanis nem közvetlenül jár vele fogyás. Az elsődlegesen a víztartalmat vesztjük el. (Nézve a korábbi számadatokat-a minimális  napi kalória bevitel/ az átlagos életfunkciók fenntartása- látható, hogy a -1000 Kcal/ nap lehetetlen, de meg a – 500 Kcal is nagy kihívást jelenthet a szervezetnek.)

Másodsorban az izomtónus alakul át. Egy idő után a vízbevitel szintje a helyére áll, és a mozgással az izomtónus is felveszi a korábbi szerkezetét. Tehát az első időben eltűnt kg –k nagy része visszajön.

Amennyiben nem fogyasztunk elég folyadékot, akkor krónikus betegségek melegágyát teremtjük meg, illetve dehidratálhatjuk a szervezetet. Levonva a konzekvenciát: legyünk türelmesek és kitartóak. Ehhez több idő kell.

Diétázás és hosszútávú súlygyarapodás. Ez, hogy lehet?

Sokan közülünk tapasztalták  már, hogy a első hetekben tapasztalt súlyvesztés után, erősödő éhségérzet jelentkezik, ami miatt legalább annyit kezdenek el enni, mint mielőtt a diétázásra került a sor. Minek következményeként súlygyarapodás jön létre. Mi áll ennek a hátterében?

Alap anyagcsere érték csökkenése. Ugyanis a diétázáskor a szervezet lelassítja ezt az értéket, a kevesebb tápanyag bevitele miatt. Tehát, amikor újból elkezdünk “rendesen “ enni, a bevitt 1000 Kcal úgy hat a szervezetre, mintha 1200 Kcal –át ettünk volna.Tehát vissza esszük az elvesztett kalóriákat, és legtöbbször még egy kicsit többet is. Mire az alap anyagcsere érték visszaáll a (személyenként változó) “normális szintre, már megint túlsúlyosak vagyunk.

Itt a legtöbben elvesztik a “kedvüket” és nem diétáznak többet...

Tehát, kezdjük a diétánkat egy tisztító kúrával (ennek jelentőségéről, típusairól később), majd utána egy jól megválasztott, módosított étrenddel (Ayurvédikus étrendteszt, melyről a továbbiakban még szólunk) folytassuk, amiket  betartunk.

Tudatos életmód váltásra és diétára fel!

Adjunk hozzá egy új személyre szabott mozgás-gyakorlat sorozatot (jóga különböző típusai... szintén hamarosan) és ezt iktassuk be a mindennapjainkba.

A gyors diéták nem, de egy ilyen életmód változtatás meghozza a kívánt eredményt.

HAMAROSAN FOLYTATJUK!

A sorozatunk előző részeit itt elolvashatod:

Tegyük rendbe ennivaló dolgainkat... 2. rész

Szerző: Ilko Péter - Pozitív Nap