Népszerű a városi kertészkedés: sok erkélyt és balkont színesítenek kerti növények és egyre több közösségi kert jön létre városszerte. Klimatikus és pszichológiai oldalról ez egyértelműen pozitív és hasznos folyamat. A Tudatos Vásárlók Egyesülete viszont a városban termesztett zöldségek és gyümölcsök egészségünkre gyakorolt hatását vizsgálta.
Vajon károsak a városi termések szervezetünkre nézve? Tény, hogy a városi levegő-, illetve egyes helyeken a talajszennyezettség komoly egészségügyi problémákat okozhat. A kérdés azonban az, hogy városi erkélyünkön féltőn nevelgetett növényeink milyen mértékben „építik be” a levegőből a szennyező anyagokat, egyáltalán kell-e emiatt aggódnunk.
Fotó: Csíkos Cukkini Blog
A téma azokat is izgatja, akik részesei és fogyasztói a városi kertészkedésnek. Ezt mutatja a Bókay utcai Grund Kert által a Wessling Hungary Kft-vel végeztetett 2012-es laboratóriumi vizsgálat. Az első szezon után bemérették a kertben termett paradicsom, burgonya és spenót nehézfém-tartalmát. Az eredmények megnyugtatóak lettek, az Európai Bizottság 629/2008/EK rendeletében meghatározott határértékeket nem érte el a zöldségekben lévő szennyezettség.
És a balkonkert?
Ha balkonkertet gondozunk, a talajminőség teljes mértékben a mi kezünkben van. Sokféle termőföld kapható a kertészeti árudákban. Persze nem mindegy, mennyire forgalmas helyen lakunk. Nagy forgalmú utak mellett nem célszerű ehető növényeket termeszteni, főleg a szállópor-szennyezettség miatt. A szállópor tartalmazhat nehézfém-szennyeződést is, ami a porral a talajra és a növények leveleire, termésére is rákerül.
Fotó: Csíkos Cukkini Blog
Hogy ez milyen mértékben szívódik fel, arról egyelőre pontos tanulmány nem született, de a Levegő Munkacsoport Tanácsadó Irodájának munkatársa, Lenkei Péter elmondta, hogy ólomszennyezéssel már nem kell számolnunk, mióta azt a kilencvenes években kivonták az üzemanyagból. Nehézfémként a városi levegőben a féktárcsákról a levegőbe kerülő antimon van jelen.
Az antimon az ólomhoz hasonlóan idegméreg, és a szálló porral terjed a levegőben. Valamilyen mértékben a talajra is lerakódik a porral, de olyan minimális mennyiségben, hogy a növénybe való felszívódás útján valószínűleg nem kell számolnunk egészségügyi kockázattal. Az antimonszennyezésről bővebben lehet tájékozódni a Levegő Munkacsoport „Budapest levegőszennyezettségének története” című kiadványából.
Fotó: Csíkos Cukkini Blog
Fontos tudni, hogy a nehézfémek természetes alkotórészei a talajnak és a növényzetben is előfordulnak. Egy tanulmány szerint előfordulnak köztük az ember, állat és növény számára is nélkülözhetetlen elemek (cink, réz), a csak ember és állat számára fontos elemek (króm), a csak növényeknek fontos elemek (nikkel), valamint azok, amelyek egyik élőlénytípusnak sem hasznosak (ólom, kadmium, higany). A nehézfém-szennyeződés mértéke nagyban függ a járműforgalom nagyságától, a nehézfém típusától, valamint az adott növényfajtától is.
Utóbbit egy Berlinben készült, a városban termelt zöldségek méreganyag-tartalmának vizsgálatáról szóló tanulmány taglalja. A zöldségek közül a paradicsomot, zöldbabot, sárgarépát, burgonyát, karalábét, a leveles zöldségek és gyógynövények közül pedig a káposztát, zsázsát, mángoldot, bazsalikomot, mentát, és kakukkfűt vizsgálták a bennük előforduló nehézfémek (kadmium, króm, ólom, nikkel és réz) mértékének szempontjából.
Hogy mi lett a kutatás eredménye? Megtudod: kattints a folytatáshoz!
Forrás: tudatosvasarlo.hu - Huzián Zsófia
