A tanács szerint a minőségi termékek arányának növelésével a termelési érték így elérheti az évi 35-40 milliárd forintot, szemben a jelenlegi 12-13 milliárddal. A lehetőségek kiaknázásnak a kulcsa az, hogy a belföldi gombafogyasztást a fejenkénti évi 1,5 kilogrammról 3 kilóra kellene növelni, az exportot pedig 25-40 ezer tonnára kellene bővíteni.

A magyarországi gombatermesztés az elmúlt években jelentősen visszaesett: éves szinten 25.000 tonna csiperkét, 2.300 tonna laskát és mintegy 10-20 tonna shiitakét termesztenek. Emellett az ágazatban előállítanak még 2,5 millió liter gombacsírát és 160.000 tonna csiperke-, valamint 15.000 tonna laska alapanyagot, komposztot.

A cél elérése érdekében a jelenlegi komposztgyártó kapacitást 4 év alatt a duplájára kell emelni, amihez 100 hőkezelő egység - azaz a komposzt előállítására szolgáló alagút - felépítésére van szükség. Emellett kell 60 új felszíni termesztő farm, s meg kell oldani a meglévők korszerűsítését is.

Gombatermesztők saját marketingalapot hoznának létre

A friss áruként nem értékesíthető gomba feldolgozására 10 ezer tonna konzervkapacitást is létre kell hozni. A szóban forgó tervek megvalósításához összességében mintegy 40 milliárd forintra volna szükség. Ebből az összegből mintegy 24 milliárd forintot fedeznének a termelők, és 16 milliárd forint volna a támogatás 40 százalékos intenzitás mellett. A vázolt elképzeléseket kedvező esetben öt év alatt, de lekésőbb ennek az évtizednek a végére szeretnék megvalósítani - mondta Nagy László, a FruitVeB gombatagozatának vezetője az MTI-megkeresésére.

Hozzátette: a belföldi fogyasztás ösztönzésére a gombatermesztők saját marketingalapot hoznának létre, olyan módon, hogy minden eladott kilogramm gomba után 1 forintot fizetnének be ebbe a kasszába. Az összegyűlt pénzből népszerűsítenék a magyar emberek körében a gombafogyasztást.

Magyarországról jelenleg a megtermelt gombamennyiség 40-45 százaléka kerül külföldre. Ez az arány a fejlesztések elvégzése után sem változna - tájékoztatott a szakember.