„Ez az eredmény nem meglepő annak ismeretében, hogy a napi fogyasztási cikkeket is elérte a kuponláz, ám egyelőre főként csak az illatszerekhez lehet olcsóbban hozzájutni a közösségi vásárlást kínáló oldalakon” – jegyezte meg Györfi Anna, a KutatóCentrum kutatási projekt menedzsere. A második legnépszerűbb kategória a háztartási és vegyiáruk csoportja, míg az italokat, a zöldséget és a gyümölcsöt szinte mindenki hagyományos módon szerzi be. A napi fogyasztási cikkeket online vásárlók között a hagyományos boltok közönségéhez hasonlóan a nők vannak többségben. Ugyanakkor nem csupán az FMCG szektorban jeleskednek a gyengébbik nem képviselői: az E-Shopping Report adatai szerint a nők aránya jelentősen megnőtt az internetes vásárlók csoportjában is. „Így az előző évekkel ellentétben a női online vásárlók aránya meghaladja a férfiakét, ami a webes boltokat arra késztetheti, hogy az új trendnek megfelelően átgondolják a megjelenésüket” – emelte ki a KutatóCentrum szakembere.
Egy-egy online bevásárlás alkalmával nem költünk sokat: a napi fogyasztási cikkeket online vásárlók a legutolsó vásárlásuk alkalmával legnagyobb arányban 10 000 forint alatti összeget költöttek el (84%), ezen belül is legjellemzőbb az 1000 forint alatti költés (26%). Azok, akik az elmúlt egy évben nem vásároltak napi fogyasztási cikket online, elsősorban arra hivatkoztak, hogy jobban szeretik személyesen megvizsgálni a terméket, emellett 21 százalék azt is kiemelte, hogy gyorsabb és egyszerűbb leugrani a közeli boltba. „Ez összecseng azzal, amit általában az aktív internetezők az online FMCG vásárlásról gondolnak: a legnagyobb hátránynak ugyanis évek óta a kézzelfoghatóság hiányát tartják. Az előnyök között a legtöbben a sorban állás és cipekedés megspórolását, valamint a ’rugalmas nyitva tartást’ emelték ki” – monda el Györfi Anna.