Van jövője az elképzelésnek: az építőiparban eredményesen hasznosítaná a kendert az egyik alternatív energiával és építőiparral foglalkozó társaság.

A hagyományosan az iparban használt növény termesztésével foglalkozó térségekben szerintük új munkahelyeket teremtene, a házakat pedig az eddiginél hasznosabban szigetelné a növény.

Milliárdos beruházást is hozhat a kender

Akár 800-1000 millió forintos beruházás is érkezhet a korábban hagyományosan kendertermesztésből élő kistérségekbe, ha az építőipar újra felfedezi ezt az ipari növényt. A kendertermesztés, az ebből készülő hőszigetelő anyagok gyártása, valamint a kenderbeton falazóelemek előállítása kistérségi szinten akár 40-50 új munkahelyet teremthet, de egyéb feldolgozási lehetőségekkel is érdemes számolni – állítják tanulmányukra hivatkozva az ArchEnerg Regionális Megújuló Energetikai és Építőipari Klaszter szakértői.

Nem újdonság, mégis sokat hozhat a konyhára

A kender építőipari felhasználása nem újdonság, főként Franciaországban évek óta ismert és folyamatosan fejlesztett technológia. A magyarországi kendertermesztés és -feldolgozás azonban csak akkor lenne ésszerű, ha azt a növény termőhelyéhez közel, 30-40 kilométeres körzetben feldolgozzák, és a belőle készült terméket idehaza fel is használják.

A lefutatott modellek szerint egy, a kenderkóró előzetes feldolgozását végző üzem 300 millió forintos beruházás révén 10 új, állandó munkahelyet teremtene. Az itt készült építőipari alapanyagot, a rostot és a pozdorját feldolgozó üzemek további 500-600 millió forintos beruházás mellett elkészülhetnek további 35-40 embernek adva munkát. Az üzemeknek a kiszolgálása akár 800-1000 hektár termőterületről biztosítható úgy, hogy a kórószár feldolgozása mellett a kendermag hasznosítása is beruházásokat indukál, munkahelyeket teremt.


Építkezéshez és felújításhoz is jó

A technológia a legkorszerűbb bio-passzívházak építése, valamint a több évtizede épült épületek hőszigetelése során kaphat jelentős szerepet. A kapcsolódó innovációs-technológiafejlesztési projekt megvalósítására beadott klaszterpályázat kedvező elbírálása esetén a pilotprojekt megvalósítása már az idén megkezdődhet.

Az elmúlt években jelentősen nőtt az érdeklődés a környezetbarát építőanyagok iránt az egyre inkább környezet- és költségtudatos lakástulajdonosok körében. A kenderbetonból készült épületek amellett, hogy könnyen és gyorsan felépíthetők és kiemelkedő hőszigetelő tulajdonsággal bírnak, az építkezések környezeti terhelését is jelentősen mérséklik. Ugyanakkor a kenderrost alapú szigetelőanyagok a régi építésű házak energetikai modernizálásában is kiemelődő szerepet kaphatnak.

Fel kell pörgetni a passzívház-építést

Magyarországon egyelőre még kevés passzívház épült, azonban az Európai Unió épületek energiahatékonyságáról szóló irányelvének előírásai szerint 2020-tól már csak közel nulla károsanyag-kibocsátású, úgynevezett passzívházakat lehet majd építeni. Az uniós direktíva előírásai alapján van különösen nagy jelentősége az ArchEnerg legfrissebb kezdeményezésének, amelynek révén Magyarországon is szeretnék megvetni egy energiatakarékos és környezetbarát építési iparág alapjait.

A kenderrostból készülő szigetelőanyagok kedvező hőtani tulajdonságai még a hagyományos üveg- és kőzetgyapot hőszigeteléseken is túltesznek. A kenderrost hőszigetelő anyagok jelentősen kevesebb energia befektetése árán előállíthatók, egységnyi vastagság mellett nagyobb a fajlagos hőtároló és hőcsillapító képességük. Beépítése és használata a cég szerint nem jár betegségek kialakulásának veszélyével.