A bank itthon eddig ismeretlen formája: egy olyan új típusú bank, ami hálózatot hoz létre és az ügyfél egyben betétessé lép elő, ezáltal eldöntheti, hogy pénzét kihez és milyen célra fordítsa a szervezet. A közösségi bank átláthatóságot hirdet a fenntartható fejlődés és az üzleti etika elveire, valamint az azokhoz kapcsolódó lokális szempontokra alapozva.

A közösségi bank olyan újbank, ahol a közösségi betétekkel a betétes eldöntheti, hogy pénze kihez milyen célra kerül és így lehetőséget ad neki, hogy az egyén is valós társadalmi változások részesévé váljon. A közösségi bankok, vagy újbankok ügyelnek az átláthatóságra és ügyfeleiket rendszeresen tájékoztatják pénzük felhasználásáról. Összeköti az ügyfeleket szociális projektekkel, lehetőséget ad nekik, hogy az éves jövedelem egy részét egy konkrét terv támogatására juttassák.

A befektetéseknél nemcsak a profit maximalizálása a cél, hanem a létrehozott társadalmi, környezeti haszon is. Egy közösségi banknak a hitelek elbírálásakor lehet pozitív vagy negatív szűrője. A negatív szűrő azt jelenti, hogy bizonyos célokra (fegyvergyártás, dohányipar, stb.) nem biztosítanak hitelt. A pozitív szűrő ezzel ellentétben meghatározza, hogy melyek azok a célok, amelyekre érdemes hitelt biztosítani (pl.: zöld energia, biogazdálkodás, oktatás, kultúra, egészségügy). A kezdetek óta az emberek a bankokat kizárólag pénzügyi intézményekként látják, a morális szempontok nem igazán kerülnek szóba. Az ügyfelek nem asszociálják a bankokat azokkal a tevékenységekkel, amikhez támogatást nyújtanak, vagy esetleg nyújthatnának.

A változó szociális igényeknek és annak köszönhetően, hogy az emberek egyre pontosabban látják, hogy a megfelelő hitelezési politika hiányának milyen következményei lehetnek, a bankok kezdik érezni a nyomást a társadalom, a civil szervezetek és az államok részéről, hogy változtatni kell.

Az átláthatóság a legfontosabb alapelvek közé tartozik a közösségi bankok működésében.

Néhány pozitív külföldi példa: közösségi, etikai és zöld bankok szerte a világban

Ha már bankokról beszélünk nézzük elsőként az Egyesült Államokat. Chicagoban működik az 1973-ban alapított ShoreBank, egy amerikai közösségi fejlődési bank és zöld bank. A bank működése (főleg jelzáloghitelek és hitelek kis üzleteknek) jelentősen hozzájárult több chicagói kerület gazdaságához. Több mint negyedét a környék jelzálog és rehabilitációs kölcsöneinek a ShoreBank finanszírozta. A napjainkig 49 000 ház vételéhez és felújításához hiteleztek kedvező feltételekkel. New Yorkban és San Francisco városában működik az RSF Social Finance.  Az RSF egy non-profit pénzügyi szolgáltatásokkal foglalkozó szervezet, amely befektetéseket, hiteleket és emberbaráti szolgálatokat nyújt egyéneknek és vállalatoknak. Az RSF előnyben részesíti a környezeti, szociális és gazdasági fenntarthatóságot, és tőkét nyújt olyan szervezeteknek, akik elkötelezték magukat az igazságos eljárások és a gazdaság fejlesztése mellett. Európában is már számos bank követi a közösségi vagy etikai bank típust. Például a Cultura Bank Norvégiában, ami 1997 óta működik és elsődleges célja az olyan projektek támogatása, amelyeknek szociális és etikai céljuk van. A GLS Bank Németországban 1974–ben alapították egy emberközpontú kezdeményezésként, ezzel megalakult Németország első etikus filozófia alapján működtetett bankja. A tulajdonosok nem jogosultak osztalékra azért, hogy a közhasznú kezdeményezéseknek kedvező hitelfeltételeket nyújthassanak. A GLS bank úgy nyilatkozott, hogy fókuszuk a kulturális, szociális és ökológiai kezdeményezésekre irányul. Számos további, igen pozitív példát lehetne még említeni Nagy-Britanniából, Dániából, Svájcból, Franciaországból vagy Olaszországból. Most nézzük nálunk mi a helyzet.

Hazai pályán – a magyar közösségi bank

Eddig az első és egyetlen hazai közösségi bankként alakult meg a MagNet Magyar Közösségi Bank. A MagNet közleménye szerint bevezeti a bankolás itthon eddig ismeretlen módját: tevékenységét a fenntartható fejlődés és az üzleti etika elveire, valamint az azokhoz kapcsolódó lokális szempontokra alapozva átláthatóságot hirdet. A nyereség 30 százaléka osztható szét osztalékként a betétesek között, a nyereség 50 százaléka mindenkor a bank tőkéjét növeli. A pénzintézet nyereségének 10 százalékát az ügyfelek döntése alapján alapítványoknak osztja szét - jelentette be Salamon János vezérigazgató. A pénzintézet ügyfelenként értékeli a bank ügyfeleinek nyereségtermelő képességét: a pénzintézetnek hozott profitról levélben értesítik, egyben felkérik, hogy az előzetesen megadott lehetőségek közül válassza ki, kinek menjen a támogatása. Jó hír, hogy sikerrel zárult a bank 2011-es Közösségi Adományozási Programja:közel 27 millió forintot osztottak szét az ügyfelek a banki nyereségből 92 civil szervezet között, a rendelkezésre álló összeg 77%-át elköltve. A 2011. április 15. és május 23. közötti szavazási időszakban az ügyfelek összesen 34 millió forintról, a bank 2010-es nyereségének 10%-áról szavazhattak.