A Híradó összeállításában bemutatott tiszaszigeti gazda korábban 70-80 disznót hizlalt, ma csak néhányat tart – saját célra. Mint mondja, sokan rájöttek, hogy nem érdemes nagyban hizlalni. Mindenki úgy van vele, hogy saját célra. A hódmezővásárhelyi nagy sertéstelepen is kevesebb a disznó, mint néhány éve.

Az állattenyésztők szövetségének elnöke, Fekete Balázs azt mondja, drasztikusan emelkedtek a takarmány- és az energiaárak. És a húst is olcsóbban veszik át tőlük, mint öt éve. Ennek ellenére ma többet fizetünk a húsért, mint bármikor korábban. A húst már olcsóbb külföldről behozni, mint itthon előállítani. A helyzet tehát hatékony megoldást sürget.

A kilencvenes években még 10 millió sertés volt Magyarországon. Most csak 3 millió. A kormány intézkedési tervet készített, amelynek célja, hogy megérje sertést tartani. Vizsgálják, hogyan lehetne csökkenteni a takarmányárakat. Támogatást adnának a gazdáknak, hogy új berendezéseket vegyenek. De külföldi befektetőket is szívesen bevonnának az ágazatba. Feldman Zsolt Vidékfejlesztési Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára azt mondja: azzal az intézkedési tervvel, amit összeállítottak, „megfelelő források rendelkezésre állása esetén” a következő 6-7 évben megduplázható az állománynak a száma.A sertésstratégiát egyeztetik a szakemberekkel, és terv hamarosan a kormány elé kerül.

Nem csak a gazdáknak fontos, hogy megéljenek, és ne tűnjön el a hazai sertéstenyésztés, hanem nekünk hazai fogyasztóknak is. A külföldi import húsok ellenőrzése jelentősen nehezebb,és sok esetben megbízhatatlan az eredet is. Míg a hazai húsok szigorú rendszeren kell, hogy átjussanak ahhoz, hogy a boltok púltjaira kerülhessenek. Magyarországon a leggyakrabban fogyasztott húsáruk sertésből készülnek,gasztronómiánk egyik alappillére a sertéshús. Ha nem akarunk olyan import kiszolgáltatottságot és árakat mint a cukorgyártásban következett be, akkor igyekezni kell a sertéstenyésztési ágazat fellendítése érdekében.