Az ez idő alatt beérkezett ügyek 43 százaléka kereskedelmi, 26 százaléka szolgáltatási, 17 százaléka pénzügyi, biztosítási területen keletkezett vitákra vonatkozott, a további ügyek megoszlottak az építőipari , közüzemi és utazási szolgáltatások között. Az idén augusztus 15-ig lezárt 1.665 ügy 17 százalékát megalapozatlanság miatt fejezték be, 19 százalékánál megszüntették az eljárást, mert az érintettek időközben megegyeztek, a tanácsi eljárás keretében született egyezségek aránya 15 százalék. A testület a lezárt ügyek 27 százalékában ajánlást, 1 százalékában kötelezést fogalmazott meg. Baranovszky György a testület elnöke elmondta, hogy az ajánlások 56 százalékát teljesítik az érintettek, köztük bankok, biztosítók is. Rámutatott arra is, hogy sok a hatásköri probléma, indokoltnak tartanák, ha a társasházak, lakásszövetkezetek is fogyasztónak minősülnének a jövőben, és nem kellene elutasítaniuk ügyüket. Szeretnék elérni azt is, hogy a jövőben kötelező legyen az eljáró tanács meghallgatására eljönniük a cégeknek.

A tapasztalatok alapján tipikus hibák között említette a BBT elnöke, hogy nem készülnek jegyzőkönyvek a minőségi reklamációkról, az utazások során adódó kifogásokról. Meglátásuk szerint időnként a szakvélemények elfogultak, az árubemutatók során pedig gond, hogy a 8 napos elállási határidőre vonatkozó szabály betartását különböző eszközökkel nehezítik a cégek.  Baranovszky György szerint az árubemutatókra vonatkozóan bejelentési kötelezettséget kellene előírni, egyrészt a helyszínre és időpontra, másrészt a tevékenység gyakorlására. A sajtótájékoztatón elhangzott az is, hogy egyre több panasz érkezik a használt autókra, valamint az internetes vásárlásra, a parkolásra. Egyre több fogyasztó kér tanácsot a békéltető testülettől is, ezért állandó ügyfélszolgálatot is működtet a testület . A szeptember elsejétől beérkező ügyek esetében pedig pozitív listát vezet majd a Budapesti Békéltető Testület azokról, akik teljesítik az eljáró tanács ajánlásait és a fogyasztók igényeit.