A Szegedi Ítélőtábla másodfokú tanácsa szerint tisztességtelen, hogy a bank a devizahitelek folyósításánál vételi, míg a törlesztésénél eladási árfolyamon számol. A bíróság ezért jogerős döntésében visszamenőleges hatállyal a törlesztésnél is a vételi árfolyam alkalmazását rendelte el.

A Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezetének elnöke és felesége azért perelte be az OTP-t, mert devizahitelüknél a bank a kezelési költséget devizában terhelte rájuk, illetve a törlesztőrészlet forintösszegét a bank az általa alkalmazott devizaeladási árfolyamán határozta meg, miközben a folyósításkor vételi árfolyamon állapította meg a kölcsön összegét.

Mennyiért adják a frankot?

Az OTP honlapján szereplő adatok szerint a cikk megjelenésekor a CHF deviza vételi árfolyama 236,82 forint, az eladási pedig 241,60 forint. A különbség tehát jelenleg frankonként 4,78 forint. Így például, ha egy 100 000 frankos hitelről beszélünk a devizahitelest akár több, mint 400 000 forintos kár is érheti, a jelenlegi döntés értelmében.

Deviza-kálvária

Kásler Árpád, a Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezetének elnöke és felesége az OTP-vel szemben indított perükben a 2008. május 29-én létrejött deviza alapú kölcsönszerződésük két kikötését támadták meg.  A Békés Megyei Bíróság 2011. december 8-án az említett két szerződési kikötés semmisségét állapította meg, vagyis mellőzte a kezelési költség devizában történő megállapítását, és az eladási árfolyam helyett a vételi árfolyam alkalmazását rendelte el a törlesztésnél is, visszamenőleges hatállyal.

Az ítélet ellen az OTP fellebbezéssel élt, azzal érvelve, hogy a kikötéseket a bíróság érdemben nem is vizsgálhatja, mert ezek a szolgáltatás és ellenszolgáltatás összemérése szempontjából releváns tényezők, és a Ptk. szerint a kikötés ilyen esetben nem támadható meg. Érdemi vizsgálat esetén pedig a két kikötés nem tisztességtelen, megfelelnek a jóhiszeműség és a tisztesség elvárásainak.

Az OTP úgy érvelt: a deviza alapú kölcsön ügyleti kamata a forint alapú hitelekhez képest alacsonyabb, az adósok kedvező kondíciók mellett vették fel a kölcsönt, és tisztában voltak az árfolyamkockázat hatásaival, amely akár kedvező is lehetett volna. A felperesek ezzel szemben az első fokú ítéletnek megfelelően kiemelték: a kölcsönszerződésnek nem volt célja a devizaértékesítés, a bank így olyan haszonhoz jutott, amelyre a felek szándéka nem terjedt ki.

Másodfokon tisztességtelen az eltérő árfolyam

A vételi és eladási árfolyam alkalmazását azonban tisztességtelennek mondta ki a Szegedi Ítélőtábla. Eszerint ugyanis csak akkor lenne jogos az árfolyamok közötti különbség felszámítása, ha devizavásárlás történt volna az ügyfél számára. Azonban ebben az esetben a bank nem vett és nem adott el devizát az ügyfél részére, kölcsönszerződés jött létre a pénz használatáról, melynek fejében a kölcsönvevő kamatot köteles fizetni. Ezért ezt a kikötést a másodfokú bíróság is tisztességtelennek ítélte meg.

Az ítélet szerint tisztességtelen, hogy amikor a bank folyósít, vételi árfolyamon számol, amikor pedig a törlesztés történik, eladási árfolyamon. Így eleve többet kell az adósnak törlesztenie, vagyis olyan szolgáltatásért fizet az ügyfél, amit nem vesz igénybe, hiszen deviza eladás-vétel nem történt. Ezért egyneműsíteni kell a folyósítást és a törlesztést, amit az első fokú bíróság is kimondott. A döntés jogerős.

Az OTP Bank nem fogadja el a Szegedi Ítélőtábla csütörtöki, a bankkal szemben hozott ítéletét, és felülvizsgálati kérelemmel fordul a Kúriához - mondta el Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója újságírói kérdésére a bank közgyűlését követő sajtótájékoztatón péntek délután. 

Kapcsolódó cikkeink:

Egyre passzívabb bankok - egyre aktívabb civilek
Egyszerűen és véglegesen meg lehetne oldani a devizahitelesek helyzetét


Szerző: Pozitív Nap / MTI