A legrégebbi magyar ünnep: országszerte az államalapításra emlékezünk


Reggel fél kilenckor, a fővárosi Kossuth téren Magyarország nemzeti lobogójának felvonásával és tisztavatással kezdődnek az ünnepi rendezvények. A zászlófelvonást megelőzően, 8 óra után pár perccel katonai bemutatókkal és zenével várják az érdeklődőket a Parlament előtti térre. Hende Csaba honvédelmi miniszter köszöntője után a honvédtisztjelöltek leteszik esküjüket, majd Áder János köztársasági elnök mond ünnepi beszédet.

Az ünnepi szentmise délután öt órakor kezdődik a Szent István-bazilika előtt, ahol Orosch János nagyszombati érsek mondja a szentbeszédet. A Szent István-napi ünnepi szentmisét Erdő Péter bíboros, prímás, Esztergom-budapesti érsek vezetésével mutatják be. A szertartás a 18 órakor kezdődő Szent Jobb-körmenettel zárul.


A nemzeti ünnep alkalmából koncertekkel várják a látogatókat Budapesten. A Parlamentben 10-től 16 óráig nyílt napot tartanak. A központi rendezvények az este kilenc órakor kezdődő budapesti ünnepi tűzijátékkal zárulnak.

Az állami rendezvények mellett a nap folyamán számos vidéki és a határon túli magyarlakta településen tartanak családi programokkal kísért megyei és települési önkormányzati ünnepséget, ökumenikus istentiszteletet, szentmisét, tűzijátékot. Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark egész napos hagyományőrző programokat rendez, Debrecenben a hagyományos virágkarnevál körül szerveződnek az ünnepi események. 

Virágkarnevál Debrecenben


Augusztus 20. egyébként az egyik legrégibb magyar ünnepnap: Szent István király napja, a keresztény magyar államalapítás, a magyar állam ezeréves folytonosságának emléknapja. Egyben az új kenyér ünnepe is. Az Országgyűlés 1991-ben döntött úgy, hogy a nemzeti ünnepek - március 15., augusztus 20., október 23. - közül augusztus 20-át jelöli meg állami ünnepként.



MTI

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Kapcsolódó írásaink

Kapcsolódó írásaink

Szem nem marad szárazon! Ez a legszerethetőbb karácsonyi videó (szerintünk)

Tisztában vagyunk vele, hogy a filmekben ábrázolt valóság és a mi saját valóságunk között éles határ húzódik. Átléphetetlen határ - gondoljuk. Pedig van egy műfaj, mely hivatásszerűen keresztül- kasul közlekedik ezen a biztosnak gondolt határon: a reklám... Ebben a reklámban csakis a mi valóságunk örökérvényű igazsága jelenik meg: adni jobb, mint kapni.

RAGYOGÁS: ilyen mesés a város ilyenkor

A nagy rohanásban is érdemes néhány percre megállni, és csak a fényekre koncentrálni...

Erre a 4 dologra kell választ adnod advent időszakában

Advent a december 25-e előtti negyedik vasárnappal kezdődök és karácsonyig tart. Eredete a 4. századik nyúlik vissza, amikor VII. Gergely pápa négyben határozta meg az adventi vasárnapok számát. Így tehát idén december 3-ára esett advent első vasárnapja, ekkor kezdődik meg hivatalosan az egyházi esztendő.

Ami nélkül nincs Karácsony: fények kül- és beltérre (giccsmentesen)

Karácsonykor sokan fényárba úsztatjuk az otthonunk kívül-belül. Most megkísérlünk túllépni a villogó olcsó túlzsúfolt felállásokon. Tény, hogy az ünnepi díszkivilágítás azért mégiscsak különleges! Mutatjuk, mire gondolunk!

Íme, az ország hét csodája!

Gyakran esünk abba a hibába, hogy a természetet azonosítjuk egy szép idős fával, egy kellemes vizű tóval, egy aranyos állattal, a hétvégi kirándulással vagy horgászattal. Mindez valóban fontos, és a rekreációs értéket nem szabad lebecsülni, de amikor természetről beszélünk, ennél sokkal többről van szó.


NAPI BOLDOGSÁG