Eddig csak kevés vizsgálat foglalkozott a hangszeres zenélés mint szabadidős tevékenység demenciára gyakorolt hatásaival. Ez többek között a résztvevők genetikai hátterének különbözőségéből adódó problémáknak is köszönhető.
A kutatók ezúttal pontosabban fel tudták térképezni a zene és a demencia közötti kapcsolatot, mégpedig 157 ikerpár bevonásával. Az egypetéjű ikreknek ugyanis száz százalékos, míg a kétpetéjűeknek átlagosan ötven százalékos a genetikai azonossága.
A vizsgálatban részt vevő ikerpároknak csak az egyik tagja küzdött időskori emlékezetvesztéssel, ez pedig lehetővé tette a kutatók számára, hogy egyszerre tanulmányozzák a betegség kockázati tényezőit, és az egészséges fél révén a védelmi faktorokat is.
A kutatók - figyelembe véve a résztvevők nemét, iskolai végzettségét és fizikai aktivitását - megállapították, hogy az idősebb korban hangszeren játszó alanyoknál 36 százalékkal kisebb valószínűséggel alakult ki demencia, illetve kognitív deficit.
A Kaliforniai Egyetem kutatói hangsúlyozták: "számos genetikai hajlam, illetve a fejlődés korai szakaszában megélt környezeti hatások hasonlósága ellenére a zene iránti érdeklődésben megfigyelhető különbözőségek ikerpárok esetében olyan összefüggést mutatnak a demencia előfordulását illetően, amely nem magyarázható a végzettséggel vagy fizikai aktivitással". A vizsgálatot bemutató tanulmány az International Journal of Alzheimer's Disease c. folyóiratban jelent meg.
Az egyenlőre még nem derült ki pontosan, a hangszeren történő zenélés hogyan fejthet ki ilyen hatást, azonban a kutatók egyik elmélete szerint a gyakorlat hozzájárul az ún. kognitív tartalék képzéséhez, ami kompenzálja az agy hanyatlását. Néhány korábbi vizsgálat azt mutatta ki, hogy a magasabb iskolai végzettség elősegíti a demencia kezdetének eltolódását. Az mindenesetre bizonyos, hogy a hangszeres zenélés számos agyterületet aktivál.
MTI
