Süss föl nap, Szent Görgy Nap, terítsd le a köpönyeged, adjon Isten jó meleget!


Már a rómaiak is a kalendáriumban ekkorra tették Pales istennő ünnepét.  Ő a pásztoroknak, nyájaknak, mezőgazdáknak és vincelléreknek volt a "patrónája". Ünnepén a pásztorok kiseperték az istállókat; vízbe mártott babérágakkal fröcskölték be, majd szalmatűz füstjével megfüstölték magukat és a jószágot is.

A tűzön a nyájat áthajtották, ők maguk háromszor ugrottak át rajta. Így remélték, hogy elkerülhetik a boszorkányok rontását. A pásztorok áldozatot is mutattak be ekkor, végezetül pedig kezet mostak a reggeli harmatban.

A római ünnep minden jellegzetes momentuma fennmaradt Szent György napi hagyományainkban. A keresztény egyház a legendás sárkányölő Szent György névünnepét erre a tavaszkezdő napra helyezte. A György naphoz kapcsolódó szokások, hiedelmek rendre a tavaszhoz fűződnek.

Ki volt Szent György?

Sárkányölő Szent György egyike a tizennégy segítőszentnek. A katonaszentek közé tartozik, ezért a lovagok, lovasok, később pedig a cserkészek, a fegyverkovácsok patrónusa lett.

A Szent Györgyöt jellemzően sárkányölés közben ábrázolják. A középkorban a sárkány magát a gonoszt, a pogányságot jelképezte, s e jelenet segítségével egy pogány nép, vagy ország megtérítését ábrázolták. György sárkányölő legendája kifejezi, hogy a hit erejével győzhetünk a gonosz felett.

Raffaello: Szent György legyőzi a sárkányt

Gyík

A gyík gyakorlatilag a sárkány kicsiben. Logikus, hogy helyet kap a György napi hagyományok között.

A Szent György-nap előtt fogott gyíkkal és kígyóval kapcsolatosan sok a hiedelem. A Szent György-nap előtt fogott gyíkot a torokgyík megelőzésére tartották alkalmasnak. A gyíkot nem bántották, hanem a  torkánál háromszor végighúzták gyűrűsujjukat, majd megkenték a saját torkukat háromszor.   Állítólag a Szent György-nap előtt fogott kígyóval tudást lehet szerezni. Moldvában nem jó gyíknak lenni: úgy hiszik, hogy aki György napja előtt kígyót agyoncsap, annak  megnő az ereje, de ha a kígyó elmegy, akkor elviszi az illető erejét.

Időjósló nap

Szent György-napi dörgés, jó bortermés - tartja a mondás, de nem csak a bor, hanem általában a jó termés előhírnöke volt a  György-napi égzengés. A György előtti mennydörgésről azt tartották, hogy  bő áldást hoz. Ahonnan hallatszik, abból az irányból várható egész esztendőben az eső. A mennydörgés, akárcsak a György napi eső, bő termést ígér.

Szent György-nap után kalapáccsal sem lehet visszaverni a füvet -  mondják, tehát nincs mese, a várva várt tavasz ekkor már mindenképpen beköszönt.

A Gyimes-völgyi magyarok szerint, aki Szent György-nap előtt megfürdik a szabadban, az egész évben nem lesz rühes.

Mint húsvétkor, ekkor is sor kerülhetett határjárásra, a kutak megtisztítására, a határjelek felújítására.


Állatok kihajtása

Az állatok Szent György-napi első kihajtásához számos hiedelem és szokás fűződött. Ezekkel az állatok egészségét, szaporaságát, tejhozamát  így próbálták biztosítani. A kihajtás legtöbbször zöld ággal történt.
A zöld ág maga az állatok gyarapodását szolgálja ( "Úgy zsendüljön a jószág, ahogyan a zöld ágon a levél"). Ha a zöldág nyírfa vagy rózsafa, még a rontást is elhárította.
A jószág tűzön való át hajtása is hatékony rontás ellen a néphagyomány szerint. De a kapuba fektetett láncon, fejszén, ekevason, néhol tojáson vagy a gazdasszony kötényén, kifordított szoknyáján is gyakran hajtották át az állatokat. Volt, ahol az állatokat kihajtás előtt még az istállóban bodzafával vagy zöld gallyal megverték, mert azt tartották, hogy így erős lesz a lábuk.


Szent György napját a magyar néphitrontásra, varázslásra alkalmas időpontnak tartotta. Jellegzetes György napi szokás a harmatszedés, melynek mágikus célja volt.

A harmatot a bőséges tejhozam érdekében gyűjtötték.  Néhol vászonabroszt vagy a kötényüket húzgálták a harmatban, s ezt mondogatták: "Mind szedem...", vagy "Vaját viszem, tejét nem, vaját viszem, tejét nem". Közben egy marék füvet is szedtek, melyet aztán  a tehén elé tettek. A harmatos ruhadarabot a tejesfazékba facsarták bele, hogy sok vajuk legyen.

A Mura-vidéken harmatszedés közben ilyen filozofikus mondatot mondtak:: "Viszek is hagyok is", azaz hagynak másnak is a haszonból . A harmatszedéssel tehát nemcsak a tej, hanem a termőföld hasznát  is igyekeztek biztosítani. 

Pozitív Nap

Forrás: itt.

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Kapcsolódó írásaink

Kapcsolódó írásaink

Mindketten árvák és magányosak voltak egykor, most szerető családban élnek, és imádnak együtt utazni

8 káprázatos fotó arról, hogyan járja együtt a mentett kutya és cica a világot

Amikor nincs helye hangos szavaknak

Most elcsendesül a világ, és benne Mi is. Magunkba nézünk, és mélyen, alaposan átvizsgáljuk a lelkünket. Emlékeket keresünk, jókat vagy rosszakat, érzéseket, amik régi pillanatokat idéznek fel bennünk. Megállunk, lelassítunk, mert ez a nap azokról szól, akik nem jöhetnek tovább velünk.

Vihar elől bemenekült kóbor kutyus "tört be" az esküvőre sáros tappancsokon- és milyen jól tette! (Az ifjú pár reakciója szenzációs)

Az ifjú pár egyáltalán nem bánta, hogy egy hívatlan vendég is érkezett az esküvőjükre. Sáros tappancsokon.

Bemutatkozik a világ legcukibb kisállata

A természetben ritkán találkozhatunk hermelinnel, most viszont megmutatjuk, milyen tündéri állat a hófehér hermelin.

Te segítenél egy bajba jutott állaton? Ezek az emberek az életük kockáztatása árán is megtették! (+videó)

Ezek a hősök a saját életüket kockáztatták, hogy segítsenek egy állatnak... Hősies állatmentések egy megható válogatásban.


NAPI BOLDOGSÁG