A tervet az őslakosok eredménytelen tiltakozása ellenére is támogatta az elnök, s ezért augusztus 5-én Trinidad városból 5000 őslakos indult el gyalog az 580 km-re fekvő főváros felé. La Paz-tól 300 km-re Yacumohoz közel, azonban 500 főnyi rendőrség tüzet nyitott a felvonulókra és könnygázt is bevetett a tömeg szétoszlatása érdekében. Bár hivatalos adatok még nincsenek de, több tucatra teszik a sérültek számát, valamint egy halálos áldozatot is említenek, egy csecsemőt, aki a könnygáz hatásától fulladt meg. Az erőszakos rendőri beavatkozás országos felháborodást váltott ki, beleértve a Bolíviában tartózkodó Ensz delegáció vezetőjének kemény reakcióját. A válság hatására lemondott a belügyminiszter is, aki nem értett egyet a rendőri beavatkozással. Ilyen körülmények között Morales elnök, aki az Andok indiánjai autonómiájának ikonja és Bolívia történetének első indián elnöke, kénytelen volt meghátrálni és felfüggesztette a parkon át tervezett autópálya projektjét.

Az elnök bejelentése azonban csak részben elégítette ki az őslakosokat, akik nem vetik el teljes egészében a Brazília által is finanszírozott út tervét, amely igen értékes az amazóniai régió fejlődése szempontjából, hanem csak a Tipnis parkot szeretnék megmenteni. A terület másik felét a koka ültetvény termelők paradicsomává lehetne változtatni, amelyet egyébként Morales is erősen támogat. A helyzetből való kiutat az elnök valószínűleg egy népszavazás kiírásában találja majd meg, amelyet néhány hónapon belül megtarthatnak. Ily módon Morales elkerülheti, hogy a „nép vezéréből” kegyetlen diktátorrá váljék. 

Áttörés Brazíliában is

Ezzel szinte egy időben 13 brazíliai törzs közös harca a Belo Monte-i vízerőmű építése ellen sikerrel zárult .A bíróság ugyanis a tiltakozások hatására leállította az építkezést, amelyre az Amazoniai erdő szívében került volna sor. A gátat és az erőművet a brazil hatóságok az ország energetikai ellátása alapjának tekintették, amely 11.200 megawatt potenciáljával a világ egyik legnagyobb vízerőműve lett volna.