Európában sok olyan régi épület van, amit egyszer megépítettek, használták egy ideig - ezzel történelmileg fontos szerepet adva neki -, majd rejtélyes vagy kevésbé rejtélyes okok miatt ezek funkciójukat elvesztették, és magukra maradtak. Már írtunk hasonló építményekről, és most itt a kizárólag európai helyszínű folytatás!

Luxusszálló vagy botanikus kert?

Olaszország, Castello di Sammezzano. A kastély főépülete 1605-ben épült, majd 1853 és 1889 között felújították. A háborúk után szállodaként használták, majd 1999-ben elárverezték.


Új tulajdonosa luxus szállodát akart belőle kialakítani, de tervét nem sikerült megvalósítania. 2012-ben alakult egy bizottság, amely arra hivatott, hogy a kastély régi botanikus kertjét újra felélessze: ültettek vörösfenyőket, tujákat, ciprusféléket, pálmafákat, tölgyet, juhart, cédrust, borókát, akácot, hársfát stb.



A brókerek nem alkusznak

XIX. század, Belgium. Antwerpen átvette Brugestől a gazdasági központ szerepét, és a XVI. században épített várszerű épületet átalakították tőzsdévé.

Később ennek hanyatlásával együtt a város is elszegényedett, és Antwerpen szép fokozatosan elveszítette gazdasági vezető szerepét. A 2000-es évek elején a tőzsdét egy ingatlanfejlesztő cég luxusszállóvá akarta alakítani, ám a 2008-as válság miatt kénytelenek voltak ezt félbehagyni, és azóta se kezdték újra a terv megvalósítását.


Űrhajós hegyi bunki

Ezt az elhagyatott hatalmas, repülő csészealj alakú bunkert a bolgárok építették 1974 és 1981 között a Buzludzsa hegységben. A meglehetősen nagy épületen mintegy 6000 munkás dolgozott, falain freskószerű festmények láthatók. A hét év építkezés után alig nyolc évig volt nyitva. De miért csak 8 évig használták? És kik és mire? Nos, a bolgár kommunisták építtették, ez volt a központjuk, a freskók pedig kommunista vezetőket ábrázolnak. Szerencsére 1989-ben a rendszerváltozás után bezárták. Ma teljesen elhagyatott, és csak az idő vasfoga gondoskodik róla.


Csiga erőmű

Crespi d'Adda Olaszországban található. A falut és az annak munkát adó gyárat a XIX. század vége felé, 1878-ban alapította a Crespi család, akik a munkásaiknak megfelelő életkörülményeket akartak biztosítani.

Itt működött egy erőmű, amelynek az egész település ellátása volt a feladata: energiát adott az iskolának, a kórháznak, a színházasnak és a templomoknak. A vállalat a gazdasági világválság idején csődbe ment, és a lakosok nagy része elköltözött. Akik pedig maradtak, ők, pontosabban a leszármazottaik most egy igen hangulatos kis falucskában élnek.



Szellemszalon

Az olaszországi Velencében található a Diurno Venezia. 1927-ben nyitotta meg kapuit ez az igazán fényűző szalon. Volt itt közfürdő, borbély, kozmetika, és minden egyéb szépészeti szolgáltatás, amely kéznek-lábnak ingere volt.  Majd egyre több funkciója lett, szinte válogatás nélkül. A végén már egyszerre volt posta és metrólejáró is. 1997-ben pont ez okozta a vesztét: túl sok mindent kínált, az emberek elvesztették az érdeklődésüket, a funkciók száma csökkent, így be kellett zárnia az egykor fenséges szalonnak, és teljesen az enyészeté lett.



„…Csend vala, felleg alól szállt fel az éjjeli hold.
Szél kele most, mint sír szele kél; s a csarnok elontott
Oszlopi közt lebegő rémalak inte felém…” – Kölcsey Ferenc – Huszt részlet


Szerző: Lasán Alexandra – Pozitív Nap