Nincs tovább bormérgezés 

A hegyközségek közös fellépésükkel megakadályozták, hogy egy kínai borvállalkozó védjegyként használja az Egri, a Mátrai, a Tokaji, és Villányi borvidék neveit. A tiltakozás eredményeként a kínai szabadalmi hivatal elutasította a vállakozó védjegyoltalmi kérelmét, aki a négy magyar borvidék nevét szóvédjegyként kívánta bejegyeztetni a Kínai Népköztársaság területére. A világ legdinamikusabban fejlődő piacán, Kínában így továbbra is az eredeti magyar termékeket kóstolhatják a borkedvelők, ha magyar tájneveket feltüntető címkével ellátott palackot vesznek. 

Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára elmondta, a magyar borászok úgy szereztek tudomást az ismeretlen magánember szándékáról, hogy arról a szabadalmi hivatal értesítette őket, így azonnal lehetett reagálni. Sajnos azonban, mivel a magyar eredet megjelölések nem állnak állandó védelem alatt, így a borászok kénytelenek a magyar külországi kirendeltségeken keresztül „egyfajta monitoringot működtetni”. A jó megoldás azonban az lenne, ha mindegyik országban sikerülne hosszú távra levédetni a magyar megnevezéseket, de az ehhez szükséges források jelen pillanatban nem állnak rendelkezésre – mondta Horváth Csaba.

A kínaik több lehetőséget látnak a magyar borban, mint amit a magyar termelők el tudnak hinni

A főtitkár csalásra készülő személy kilétéről azt közölte, úgy tudják, egy olyan emberről van szó, aki korábban magyar borok forgalmazásával foglalkozott Kínában. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának tisztségviselője a kínai piacról pedig azt mondta, a távol-keleti országban egyre nagyobb az érdeklődés a külföldi, s így a magyar borok iránt is. Amennyiben a fellépés hiányában jóhiszeműen eljáró Kínai Szabadalmi Hivatal szóvédjegyként bejegyezte volna a kérelmezett neveket, a kínai bejelentő bármilyen bort értékesíthetett volna a magyar borvidékek nevével Kínában. A Kínába valódi mátrai, egri, tokaji és villányi bort exportáló magyar borászokkal szemben pedig jogbitorlási eljárást indíthatott volna a kínai magánember. 

A borászok abban reménykednek, hogy az Európai Unió védőernyője alatt, vagyis a külső országokkal kötött egyezségek révén létrejöhet a magyar eredet megjelölések állandó védelme, többek között a Távol-Keleten is. A hegyközségi főtitikára borhamisítás kapcsán megjegyezte, a legutóbbi eset a magyar bor dicséretének is felfogható. Úgy látszik, hogy a kínaik néha több lehetőséget látnak a magyar borban, nagyobb potenciált, mint amit a magyar termelők el tudnak hinni - tette hozzá Horváth Csaba.