"Pápai karácsonyfája" a Kárpátokból

A Kárpátoktól Rómáig tartó utat a fák kamionokon teszik meg. A fenyők novemberben indulnak útra, december elején érkeznek a Vatikánba. A december 24. előtti héten tartják az addigra feldíszített fán a lámpagyújtást a Szent Péter téren. Ezt a pápa lakosztályának a térre nyíló ablakából követi. A Szent Péter téri karácsonyfa szokását 1982-ben vezette be II. János Pál, aki a betlehemi jászlat is a barokk tér közepén helyezte el. A bazilikával szemközt állva a jászol az obeliszk bal, a karácsonyfa a jobb oldalán áll. A térre kerülő karácsonyfa előírt magassága harminc méter körüli, a többi fa sokkal kisebb. Az ünnepek után a fenyőfákat a Vatikán jótékonysági célra ajánlja fel, bútorok és játékok készülnek belőlük. A fák kiválasztásánál a Vatikán figyelembe veszi, hogy kivágásra szánt fenyők érkezzenek Rómába. A Kárpáti Igaz Szó beszámolója szerint a fenyőfákat szigorú zsűri válogatta ki a róluk készült fotók alapján és a legmagasabb kerül a Szent Péter térre. Nem ez lesz az első magyar ajkú területről érkező Szent Péter téri fenyőfa: 2001-ben a romániai Hargita megyéből érkezett a "pápa karácsonyfája".

A Szentszéknek központi karácsonyfaként szánt fenyő pontos helyét a görög katolikus egyház illetékesei egyelőre nem árulják el. Egyes hírek szerint a faóriás egy nehezen megközelíthető hegytetőn áll, ahonnan a november 24-re tervezett kivágása után helikopterrel viszik Rahóra. Úgy tudni, a kisvárosból Kárpátalja vezetőinek és a megyében működő egyházak püspökeinek a részvételével tartandó ünnepség keretében indítják útnak Rómába. Az idei vatikáni karácsonyfa-állítás különlegessége lesz, hogy azon az ukrajnai görög és római katolikus egyházak püspökein kívül az ukrán ortodox egyház vezetői is részt vesznek.