Magyarország előző, 1992-93-as BT-tagsága után 20 évvel ismét az ENSZ legfőbb döntéshozói fórumának nem állandó tagja lehet; a világszervezet 193 tagállama októberben titkos szavazáson dönti el, hogy az úgynevezett kelet-európai választási csoportból Magyarország, Szlovénia vagy Azerbajdzsán vehet majd részt a testület munkájában 2012-13-ban.
Magyarország 1955-ös ENSZ-csatlakozása óta kétszer volt BT-tag, az 1992-93-as időszak előtt 1968-1969-ben. A BT-tagság elnyeréséhez e két alkalommal Budapest nem folytatott lobbitevékenységet, mert a kelet-európai régió tagjai közmegegyezéssel, rotációs alapon töltötték be a csoport számára rendelkezésre álló egy nem állandó tagsági helyet. A mostani szavazás előtt azonban Magyarország már kiterjedt nemzetközi kampányt folytatott, illetve folytat. Az ENSZ-közgyűlésben - ahol mind a 193 ENSZ-tagállam szavazatának azonos a súlya - a BT-tagság első körben való elnyeréséhez a jelen levő és szavazó tagállamok voksainak minimum kétharmadára, vagyis az összes ENSZ-tagállam jelenléte esetén legalább 129 szavazatra van szükség. Ha ezt a többséget egy tagállam sem tudja megszerezni, további választási fordulókat tartanak.
ENSZ székház Genfben. A 15 tagú BT 10 nem állandó tagsági helyét az egyenlő földrajzi megosztás elve alapján osztják ki; az őszi szavazáson öt ilyen BT-helyről lesz döntés. A 23 tagú kelet-európai csoportnak két helye van a BT-ben: az egyik a vétójoggal rendelkező, állandó tag Oroszország. Magyarországon kívül a 2012-13-as időszakra eredetileg Szlovénia, Azerbajdzsán és Örményország pályázott a nem állandó BT-tagsági helyre a kelet-európai csoportból. Örményország a nyáron visszavonta pályázatát, így három állam maradt versenyben. A Külügyminisztérium álláspontja szerint a BT-tagság jelentősen növeli egy adott ország nemzetközi tekintélyét, ennek jelentős gazdasági-politikai hozadékai is vannak. Az 1992-93-as BT-tagság például lehetőséget adott Magyarországnak arra, hogy részt vegyen a délszláv háború utáni rendezési folyamatban.
A magyar diplomácia a BT-tagság elnyeréséért különböző, hagyományosnak mondható eszközökkel lobbizik: jegyzékekkel, kampánykiadványokkal, BT-lobbi honlappal és kölcsönös támogatási megállapodásokkal. Többszintű partnertalálkozókat tartanak a multilaterális diplomácia fórumain éppúgy, mint bilaterális csatornákon. A Külügyminisztérium tájékoztatása szerint a magyar "BT-profil" főbb elemei között szerepel a politikai, demokratizálódási tapasztalatok, illetve a piacgazdaságba való átmenet tanulságainak átadása, valamint a hídépítő szerep, mivel Magyarország tapasztalatokat szerzett az együttműködésben mind a szocialista típusú, illetve kötődésű, mind a nyugati értékrendszerű országokkal.
