Az ünnepségen részt vett - az őket megszemélyesítő színészek alakjában - Erzsébet császár- és királyné, Klotild szász trónörökösnő, Rottenbiller Lipót, Pest polgármestere, Deák Ferenc, Pest belváros követe és Xántus János, a Pesti Állatkerti Részvénytársulat elnöke. Persányi Miklós, az állatkert főigazgatója elmondta, hogy a fővárosi létesítmény a magyar polgárság egyik legrégebbi intézménye, amely 1866. augusztus 9-i megnyitása óta töretlen népszerűségnek örvend. Évente mintegy egymillió belépőjegyet váltanak, ez az évek alatt összesen több mint százmillió látogatót jelentett. Az állatkert nem más, mint "a természet nagykövete aszfaltországban" - vélekedett Persányi.

A jelképes megnyitást az 1866-os első megnyitóhoz hasonlóan az Állatkerti Társaság 1833-ban öntött harangjának déli megkongatása vezette be. A nemzeti színű szalagot Tarlós István főpolgármester, Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkár és Habsburg György, a Magyar Vöröskereszt elnöke vágta át. Szőcs Géza beszédében említést tett arról, hogy az állatkert 145 éves fennállása alatt súlyos viszontagságok közepette is meg tudta őrizni kulturális jelentőségét. Az intézmény alapításának gondolata Kubinyi Ágoston, a Nemzeti Múzeum igazgatója, Gerendai József, a Füvészkert igazgatója, Szabó József egyetemi tanár és Xántus János közbenjárásának köszönhetően vált valósággá. Az állatkertet üzemeltető Állat- és Növényhonosító Társaság azonban 1907-re csődbe jutott, így az intézményt és az állatokat átvette Budapest Székesfőváros. A felújított állatkertet azután 1912 májusában nyitották meg újra. A háborúk is súlyos nehézségeket okoztak az állatkertnek. A második világháború végére a 2500 egyedet számláló állományból csak mintegy 15 maradt életben, és szinte valamennyi épület tönkrement. Ismételt felújításokat követően azonban 1945-ben ismét megnyithatta kapuit a létesítmény.