Anna Karenina - 2012
A 2006-ban készült francia kultuszfilm egy igazán vidám kikapcsolódást garantál. A Kék Hullám Kempingben minden évben összegyűlnek ugyanazok az arcok, igazi szociotanulmány ez a kis csapat. Idén belecsöppen a társaságba egy jól menő plasztikai sebész a lányával, akiknek kényszerűségből, mivel lerobbant az autójuk, egy ideig náluk kell rostokolniuk. Ez a film bemutatja, hogy mennyire szerethető mindenki az apró hibái ellenére, mindenkiben van valami jó, csak helyzetbe kell hozni, hogy megmutatkozzon. Igazán bájos film. És azon kevés alkotások közé tartozik, amelyeknek a második része nem marad alul az első után. A Camping 2 4 évvel később készült, de ugyanaz a sodró lendület jellemzi. Kérdezz meg bármilyen franciát, garantáltan ismeri és szereti mindkét filmet.
A háborús filmek közt szerintünk az Ellenség a kapuknál viszi a pálmát. Jude Law, Joseph Fiennes, Rachel Weisz és Ed Harris neve garancia a nem mindennapi drámára. A sztálingrádi csata a történet háttere, ahol egy nemzeti hőssé vált orosz, és a kiiktatására kivezényelt német mesterlövész vívja elszánt, magányos küzdelmét, miközben körülöttük dúl a háború. Bajtársiasságról, szenvedélyről, kitartásról szól ez a film. A rendezője, Jean-Jacques Annaud minden eddigi filmje gyökeresen más volt, mint az előtte lévők. Az emberiség hajnalától (A tűz háborúja - 1981) az állatvilágon át (A medve - 1988) egy osztrák hegymászó igaz történetéig a Himalájában (Hét év Tibetben - 1997) és az Arab-félsziget olajlázáig (Fekete arany - 2011) minden érdekli. Érdemes több filmet is megnézned tőle, nem fogod megbánni.
Ha ismersz olyat, aki egy szekta rabja lett, vagy nem érzed magad elég erősnek, hogy egy ilyen kísértésnek ellenállj, akkor nézd meg ezt a filmet. Egy teljesen átlagos ausztrál lányról szól (Kate Winslet), aki az indiai nyaralása során egy szekta gurujának mágikus befolyása alá kerül. Ezután haza se akar menni többet. A családja kétségbeesetten próbálja észhez téríteni, és felfogadnak erre a célra egy híres "szektagyógyászt" (Harvey Keitel). A szakember és a lány kölcsönösen egymás tabuit döntögetik, kegyetlen őszinteséggel.
A dogma irányzat legismertebb filmje. Rendezője Thomas Vinterberg, aki Lars von Trierrel közösen indította el ezt a mozgalmat 1995-ben. Fontos volt számukra a történet, a színészi munka, a témaválasztás és minden megrendezettséget elutasítottak (valódi helyszínen kell forgatni, nincsenek plusz lámpák és mikrofonok, se optikai trükkök) az igazság kifejezésének érdekében. Az igazságnak pedig annyi oldala van, ahány szereplő szemszögéből látjuk. Itt és most drasztikus változások bontakoznak ki a történetben. A 60. születésnapját ünneplő édesapjáról a népes vendégsereg előtt idősebbik fia szörnyű titkot fed fel. Mindenki megpróbál álszent módon úgy viselkedni, mintha mi se történt volna, de ezután semmi se lesz már a régi. Ez nem egy popcornos, langyos film, végig nagyon feszült, és a kézikamerának köszönhetően (miután már nem szédülsz tőle) az események közepében érzed magad.
Akciódús filmdráma német módra. Versenyfutás az idővel a pénzért és a szerelme életéért. Ezért rohan Lola, piros haja lebeg utána. 20 perc történetét láthatjuk nagyon feszült, villámképekkel dúsított jelenetekben. Tom Tykwer egyik korai alkotása, amelyben már érezhető a rendezőnek a meghökkentéshez és a hagyományostól eltérő dramaturgiához való vonzódása (ld. Parfüm: Egy gyilkos története - 2006, Felhőatlasz - 2012).
Igenis egy erotikus filmnek is helye van ebben a listában, egy olyan 1974-es alkotásnak, amely még igazi értékekről szól, nem aljasítja le a szexualitást állati szintre, hanem az erotikát mutatja be, amiről nem tudom, hány mai tizenévesnek van fogalma, hogy valójában mit is jelent. Önmagunk testi-lelki-szellemi felszabadulását jelenti, mikor képesek vagyunk megnyílni egy másik ember számára, a kölcsönös odafigyelés által feloldjuk a másik gátlásait. Gyönyörűen fényképezett film, semmi gusztustalan nincs benne. Bangkok egzotikus kulisszái adják a történet hátterét. Ide küldik a francia diplomata gyönyörű feleségét, Emmanuelle-t (Sylvia Kristel), aki tapasztalt és türelmes férje, és az excentrikus olasz arisztokrata, Mario segítségével lép be az erotika varázslatos világába. Ennek az első Emmanuelle filmnek akkora hatása volt, hogy több folytatást és feldolgozást is készítettek belőle, de ez a legértékesebb közülük.
Ezt a dallamot biztosan felismered, ez az 1974-es Emmanuelle betétdala:
Ez egy halk, lassú világ, amely segít lecsendesíteni a bennünk lévő indulatokat. Nem csak azért halk, mert a két főszereplő összesen egyetlen mondat erejéig szólal meg benne, hanem mert a különös kapcsolatuk szavak nélkül is egy mély kötődést mutat be. Mindezt egy koreai nagyváros egzotikus kulisszái előtt, a Kim Ki-duk rendezőtől megszokott, letisztult formavilágú képekkel. Nem szokványos történet egy vándorló fiúról, aki szinte láthatatlanná válva minden éjszakáját más lakásban tölti, hívatlan vendégként, titokban. Társra talál egy lányban, akit megment agresszív férje karmai közül. Persze nem könnyű megérteni ezt az életformát, amelyet űznek, a jóság és visszahúzódás nehezen vállalható a mai harsány világban.
Ez a film az egyik legjobb példája az ún. balkáni hangulatú vígjátéknak. A keleti megfelelője a Kempingnek. Lendületes, egyedi karakterekkel, sodró zenékkel, rekeszizomgyilkos humorral. A cigány gengszter világba kalauzol minket, ahol mindenki a saját malmára akarja hajtani a vizet, és mindenki szerethetően korrupt. Emir Kusturica rendező ezelőtt már ismertté vált A cigányok ideje és az Underground című hasonló hangulatú filmjeivel, ez a mesterműve is sok díjat bezsebelt.
Ez a modern némafilm. Nem akármire kapott számos díjat, többek közt Oscar-okat és BAFTÁ-kat. Azt a korszakot mutatja be, mikor az 1920-as évek végén fordulóponthoz érkezett a némafilm, a hangosfilm elterjedésével. A zseniális mozzanat A némafilmesben az, ahogyan technikailag megfogalmazza ezt a sokkoló átmenetet. Főhőse, az akkoriban legnagyobb filmcsillag, George Valentin (Jean Dujardin) élvezi sikereit, fel sem veszi a stúdiófőnök, Zimmer (John Goodman) aggodalmát az új irányzattal kapcsolatban. Beleszeret a feltörekvő színésznőbe, Peppy Millerbe (Bérénice Bejo), akit a hangosfilm szárnyaira kap és felemel. Kérdés, hogy George lépést tud-e tartani a változó világgal, vagy a némafilmes korszak vele együtt tűnik el.
Vajon hány mai 11 éves tudna értelmes, konstruktív ötlettel előállni a tanár bácsinak arra a feladatára, hogy tegyék jobbá a világot? Ebben a filmben Trevor (a Hatodik érzékből és az A.I. - Mesterséges értelemből ismert Haley Joel Osment) egy nem mindennapi kísérlettel áll elő: ha ő segít 3 embernek megoldani egy olyan nehéz dolgot, amit ők maguktól nem tudnának, ezek az emberek pedig tovább adják a jótettet további 3 embernek, akkor rövid időn belül a Föld egy jobb hely lehet. Ez egy olyan piramisjáték, amelyben mindenki nyer. Az önzetlenségről szól, és az empátiáról. Persze a kisfiú édesanyja (Helen Hunt) és a feladatot kiadó tanár (Kevin Spacey) szkeptikusan fogadják a világmegváltó tervet, de az élet Trevort igazolja, mert a mozgalom elterjed. A valóságban is létezik a mozgalom, egy alapítvány, amely jó cselekedetekre ösztönzi az embereket, és minden év április 28. annak a napja, mikor Te is jót tehetsz egy ismeretlennel. És Magyarország is csatlakozott mindehhez 2012-ben.
Ez a film alapozta meg a ma ismert sci-fi műfaját. Stanley Kubrick Oscar-díjas alkotása kötelező mindenkinek, aki a műfaj rajongójának tartja magát. A híres jelenet, amely összeköti az emberiség hajnalát a távoli jövővel, máig az asszociatív montázs egyik legjobb példája. A történet szerint egy titokzatos monolitnak köszönhetően a majomemberek fölfedezik a tüzet és az eszközhasználatot. Évezredekkel később ugyanilyen monolitra bukkannak a Holdon, amely különös rádiójelet sugároz a Jupiter felé. Expedíciót indítanak a rejtély felderítésére, de a hosszú út alatt a fedélzeti computer meghibásodik, és a legénység egy túlélőt kivéve odavész. Ő megpróbálja teljesíteni a küldetést. A film képi világa, harsány színei, zenéje hatással volt (és van) az összes későbbi sci-fire.