Brunszvik Teréz unokahúga, Teleki Blanka grófnő 1846-ban nyitott intézetet Budapesten, hogy művelt, a magyar nyelv és nemzet iránt elkötelezett úrilányokat neveljen. Ez volt az első leánynevelde, ahol szaktanárok tanítottak, többek közt Leöwey Klára és a későbbi szabadságharcos Vasvári Pál.
Teleki a korszerű nőnevelés mellett a női
egyenjogúságért is küzdött. 1848. végén, Pest kiürítésekor intézete
bezárta kapuit, ő pedig Leöweyvel Debrecenben és Szegeden pénzzel és
élelemmel segítette a sebesülteket. A harcok után menekülteket bújtatott
és külhoni forradalmi körökkel levelezett, emiatt a bécsi rendőrség
1851-ben letartóztatta.
Két évig raboskodott saját intézetével szemben, az Újépületben, majd 1853-ban a haditörvényszék 10 év fogságra ítélte, elsődlegesen magyar szellemű leánynevelés vádjával. Bezártságának hatodik évében amnesztiával szabadult 1857-ben, ezután párizsi rokonaihoz költözött.
Nem csak Teleki Blanka volt az, aki a lányok iskolai tanulmányait pártolta. Veres Pálné is szorgalmazta a leány-középiskolák létrehozását, és bár az ügyet több politikus is felkarolta, a leányiskolák, tanítóképzők és leánynevelő intézetek még mindig inkább háziasszonyképzőnek számítottak.
A lányoknak az érettségit csak 1883-tól engedélyezték, ám a század végén már létrejöttek igazi leánygimnáziumok, így az első, valódi érettségi az 1890 júniusában zajlott.
Teleki Blanka egyébként a francia fővárosban halt meg 1862-ben, sírja a
montparnasse-i temetőben található.
Pozitív Nap
