Bevallom én még eddig nem hallottam erről a crossover műfajról, pedig egy kis kutatás után rá kellett jönnöm, hogy egyáltalán nem új keletű. Londonban például már húsz éve létezik, és a vacsoraszínházak ötlete szinte végiggyűrűzött egész Európán. Az angolok után a németek, majd a franciák és az olaszok következtek, végül egy olasz vállalkozó gondolt egy nagyot, és Magyarországon is meghonosította a műfajt egy pár éve. "A magyarok bohém, életigenlő mentalitása áll legközelebb az olaszokéhoz" - magyarázza az okot az anyacég olasz ügyvezetője, Francesco Maria Malaspina. Ma már franchise jelleggel Budapesten is működik a Gyilkosság a Vacsorán nevű produkció. Szilveszterkor a budapesti Orfeumban volt látható A dizőz halála című előadásuk. 

Ahogy az előadások címeiből következtetni lehet a vacsoraszínházak repertoárján általában könnyedebb műfajok, mint például musicalek, krimik, gengszterkomédiák szerepelnek. A divathullám némileg szükségből is indult, hiszen a polgári világ kezdetén népszerűvé vált teátrumokba egyre nehezebb közönséget csábítani. S bár a magas kultúra fogyasztói valószínűleg ezután is a kőszínházak falain belül keresik a szórakozást, sokan ma már azt igénylik, hogy egyszerre többféle inger érje őket, és lehetőleg minél meghökkentőbben. Ezt az igényt szolgálja ki az új műfaj, a vacsoraszínház.

A Gyilkosság a vacsorán kétségtelenül a legizgalmasabb történet, amibe belecsöppenhet az ember. Az interaktív előadás a stáb által előkészített és a színészek által megteremtett világban zajlik. Alaphelyzetet idéző esteken nem mesterdetektívek, hanem a vendégek alkotnak asztalonként nyomozócsoportokat, és egymással versenyezve próbálják megoldani az adott napi rejtélyt. Az étkezés foglalja keretbe a történetet – már az első ital elfogyasztásakor interakcióba léphetnek a „nyomozók” a szereplőkkel, majd folyamatosan az egyes fogások közt gyűjthetik az információkat, hogy a végén meglegyen a feketeleves – a kávé – mellé a megoldás is: minden csapat megnevezi a tettest, az indítékot, és a gyilkos fegyvert.

A darabok (Vérkötelékek, A Kétely Fátylai) egy tehetséges olasz szerző, Lisa Moras tollából születtek, és fél év után is nagy sikerrel futnak. Az első magyar darab írója: Vörös Róbert, a Nemzeti Színház dramaturg igazgatója. A színészek között van társulati tag szabadúszó és diák is. Abban egyformák, hogy jól reagálnak a váratlan helyzetekre, pedig nincs egyszerű dolguk - ez egy érzékeny műfaj, minden előadásnak más a tempója, más a rezgése.

A vállalkozás hosszú távú célja, hogy ezzel a rendhagyó műfajjal újra közelebb hozza a színházat azokhoz az emberekhez, akik az elmúlt évek során elpártoltak a színházlátogatástól. Ez a tendencia nem csak a fővárosra, de vidéki városokra is igaz. A kezdeti budapesti sikerek után az interaktív előadások már Győrben, Debrecenben, Szegeden és Pécsen is elérhetőek. 

És a budapesti éttermek, ahol az izgalmak várnak minket: Menta terasz, Barabás étterem, Háry Vendéglő. A négyfogásos menü időről időre frissül az adott étterem gasztronómiai fogásaival. Az ínycsiklandozó vacsora csábító fogásai lehetnek például: Baconbe göngyölt ceruzabab vajas-citromos mártással, Francia hagymaleves, Sertéssült frankfurti módra, Ízes piskóta rolád gyümölcs öntettel. S mindezért bizony áldozni kell, egy személyre a részvétel, és vacsora ára körülbelül 9500 Ft. 

Ezek után, ha igazán krimire éhezem, már tudni fogom, hol kapom meg a borzongás és titokzatosság valódi ízét!  



Szerző: Szilvási-Zupkó Anett - Pozitív Nap