Ötvenéves múlt a szépséges Erzsébet híd! (fotókkal)


A kezdetek

Ötven éve, 1964. november 21-én adták át Budapesten az új Erzsébet hidat. A mostani építmény által összekötött részen, a Duna legkeskenyebb fővárosi szakaszán sokáig rév, hajóhíd vagy repülőhíd (hosszú kötélen kikötött komp, amelyet a víz sodrásával irányítanak) biztosította az átkelést. 

Egy itteni híd megépítését 1885-ben javasolta Pálóczi Antal építész, a parlament törvényt is hozott róla, de a Fővárosi Közmunkák Tanácsa ekkor még úgy vélekedett, hogy "az Eskü-téri híd építése… célszerűtlen, kivéve a gyalogközlekedés ez esetben lényegtelen álláspontját". Szerencsére a testület később megváltoztatta álláspontját, és nem volt ellenvetése, amikor 1893-ban a Magyar Királyi Kereskedelemügyi Minisztérium nemzetközi pályázatot írt ki a Fővám téri (a mai Szabadság) és az Eskü téri (a mai Erzsébet) híd tervezésére.

Ez utóbbira 53 pályázat érkezett, a német Julius Kübler tervét nyilvánították győztesnek. A híd mégsem az ő elképzelése szerint épült meg, mert Magyarországon akkor nem tudtak kábelt gyártani, az pedig elképzelhetetlen volt, hogy ne hazai legyen az alapanyag. A megbízást ezek után Czekelius Aurél, Beke József, Gálik István, Gottlieb Ferenc és Nagy Virgil, a minisztérium Duna-híd szakosztályának tagjai kapták, akik akkoriban egyedülálló, 4094 szemből álló lánchíd tervével álltak elő.

Az Erzsébet híd 1903-ban.


A 378,6 méter hosszú híd 1903-as első átadásakor a világ legnagyobb, 290 méteres nyílású lánchídja volt és 1926-ig az is maradt. A 11 méter széles, négysávos kocsiút mellett kétoldalt, a láncok külső oldalán két 3,5 méter széles járda készült, ezen a hídon épült először Budapesten villamospálya. A hídon 1918-ig két krajcár hídpénzt kellett fizetni, ezt az őszirózsás forradalom után törölték el.


A bombázás után

Az Erzsébet hidat a második világháborúban a Budára visszavonuló németek 1945. január 18-án felrobbantották, de a pesti pilon állva maradt; igaz, híd nem tartozott hozzá, a budai pilon pedig elcsavarodva fúródott a mederbe.

A Szabadság-szobor pálmalevelet tartó nőalakja a Gellért-hegyen, valamint az Erzsébet híd pesti hídfőjének maradványa, mellette a pontonhíd, mögötte az újjáépülő Lánchíd, majd a Kossuth híd és a Margit híd távlati képe. MTI Fotó/Magyar Fotó

Budapest hídjai közül utoljára az Erzsébet híd épült újjá, de már új tervek alapján, mert a közúti forgalom kinőtte a régi szerkezetet. A munkák megkezdése előtt ki kellett emelni a többméternyi iszappal fedett roncsot, ez 1958-tól 1960-ig tartott, ugyanekkor bontották le a mementóként álló pesti pilont is. A lánchíd, gerendahíd és kábelhíd alternatívái közül a Sávoly Pál kollektívája által tervezett hatnyomú kábelhidat választották.

1950. szeptember 6. Az állványzat lépcsőjén mennek föl a II. világháborúban lerombolt Erzsébet híd roncsainak kiemelésén dolgozó munkások. MTI Fotó/Magyar Fotó: Farkas Tamás

1960. február 26. Munkások bontjanak egy pavilont az Erzsébet híd pesti hídfőjénél, amikor elkezdték a II. világháború végén a németek által felrobbantott híd újjáépítését. Előtérben a 2-es villamos halad.
MTI Fotó: Fényes Tamás

1962. február 23. az Erzsébet híd építése a budai oldalon.
MTI Fotó: Lajos György
1963. szeptember 6. Az Erzsébet híd pilonjai között már feszülnek az első, élénkpirosra festett kábelek. A Ganz-MÁVAG hídépítői jó ütemben, naponta átlag egy kábelt húznak át. Így – ha az idő megengedi – november elejéig befejezik a kétszer 61 kábel áthúzását. Szemben, a pesti oldalon a Március 15. tér a Belvárosi Templommal és az ELTE (Eötvös Loránd Tudományegyetem) Bölcsészkarának épülete.
MTI Fotó: Lajos György


A régi kontúrjait megőrző híd teljes szélessége 24,20 méterre nőtt, megépítéséhez felhasználták a régi pilléreket. A pályaszerkezet ortotróp acéllemez, a 61 elemi kábelből álló kábelkötegeket a hídfők vasbeton tömbjeibe horgonyozták le. A pályát a kábelekre 10 méterenként függesztették fel, a járdák a kábeleken kívülre kerültek. Az ingaoszlop-pilonok felállítása után először egy iránykábelt húztak át, majd egyenként az elemi kábeleket, amelyeket ezután fontak egybe. Az egybeépített főtartót, merevítőt és pályalemezt 27 darabban, középről kifelé haladva, úszódaruval emelték be.

1964. április 23. Kilátás a Gellért-hegyről a Dunára, előtérben az épülő Erzsébet híd.
MTI Fotó: Kácsor László

Az új Erzsébet hidat 1964. november 21-én avatták fel, és a főváros egyik büszkesége lett. A villamosjáratokat 1973-ban, a 2-es metró átadása után megszüntették, a forgalom 1975 óta kétszer három sávon zajlik. A híd 2009-ben kapott új díszkivilágítást, a pesti hídfőnél a Ferenciek tere átalakításakor nemrégiben megszüntettek egy alagutat, új gyalogátkelők létesültek és díszburkolatot raktak le.

1964. november 21. A Magyar Szocialista Munkáspárt vezetői és a kormánytagok elindulnak a híd budai oldalára, amikor átadják a forgalomnak az újjáépített Erzsébet hidat.  MTI Fotó: Vigovszki Ferenc


A híd átadásának 50. évfordulója alkalmából november 21-én emléknapot tartanak a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen.

Az Erzsébet híd ma. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

MTI Fotó: Szigetváry Zsolt


Még több képet a régi és az új hídról a hirado.hu oldalán találsz!



MTI

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Kapcsolódó írásaink

Kapcsolódó írásaink

RAGYOGÁS: ilyen mesés a város ilyenkor

A nagy rohanásban is érdemes néhány percre megállni, és csak a fényekre koncentrálni...

Papírjaguárnak, szász Porschénak, NDK-Volkswagennek is csúfolták: 60 éves a kultikus Trabi

Hatvan éve gurult le a futószalagról az első Trabant. Egészen pontosan 1957. november 7-én hagyta el a kelet-németországi Zwickau Sachsenring autógyárát a mára kultikussá vált Trabant első példánya.

Íme, az ország hét csodája!

Gyakran esünk abba a hibába, hogy a természetet azonosítjuk egy szép idős fával, egy kellemes vizű tóval, egy aranyos állattal, a hétvégi kirándulással vagy horgászattal. Mindez valóban fontos, és a rekreációs értéket nem szabad lebecsülni, de amikor természetről beszélünk, ennél sokkal többről van szó.

Ez biztosan le fog nyűgözni: holnap kerül a mozikba az eddigi legszebb film Gemencről

Nem szabad kihagyni, kicsiket és nagyokat egyaránt le fog nyűgözni! :)

ZSIMÜ: Összművészeti zsongás egy hétig Budapesten

Számtalan értékes program várja az érdeklődőket, mi most közülük hármat ajánlunk nektek, amik (szerintünk) ütősen és tartalmasan pezsdítik a főváros tavaszi zsongását!


NAPI BOLDOGSÁG