Ma van a magyar népmese napja


Színes programok országszerte


Idén több mint 100 helyszínen, könyvtárakban és oktatási-, művelődési intézményekben rendeznek programokat a népmese napján, valamint az azt megelőző hetekben. Budapesten a Csili Művelődési Központban kedd délelőtt folyamán játékos népmese-feldolgozásokat rendeznek óvodai, iskolai csoportoknak, délután pedig lesz mesetorony-építés mesekönyvekből, mesefal-készítés meseillusztrációkból, a napot pedig közös mesemondással zárják.

Zalaegerszegen a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban szeptember 29. és október 3. között szintén egyhetes programsorozatot rendeznek, amelyen iskolai csoportok mesefelolvasáson, mesemondáson és fejtörő feladatokon keresztül ismerkedhetnek meg a népmesék világával. Kedden a könyvtár vendége lesz a Griff Bábszínház, amelynek társulata a Sárkányölő Krisztián című darabját mutatja be alsó tagozatosok számára.

A békéscsabai Meseházi Alapítvány mesedélutánt rendez általános iskolás csoportok számára, a programhoz kapcsolódó műhelymunkán táltos paripát is készíthetnek a résztvevők. Csíkszeredán a Kájoni János Megyei Könyvtárban kedd délután Mese, mese, móka címmel vetélkedőt rendeznek, amelyre a megye általános iskoláinak II-IV. osztályos tanulói jelentkezhettek. Az öt tagú csapatoknak általuk dramatizált tréfás magyar népmesét kell előadniuk.

A népmese napja mára már határokon átívelő mozgalommá vált. A 2014-es jubileumi, X. rendezvénysorozat központi eseményeit a Magyar Olvasástársaság szeptember 25-27-én a székelyföldi Sepsiszentgyörgyön és környékén, Háromszéken tartja. 

A gazdag programkínálatról egyébként, amelyben már az amerikai Ohio államban tengerentúli esemény is megtalálható, az ünnep weboldalán tájékozódhatnak az érdeklődők.

Benedek Elek, a nagy mesemondó

Mindig fontosnak tartotta, hogy magyar népmesét adjanak a gyermekek kezébe, mert a mese a nép lelkét, örömét, bánatát, mindennapjait tárja a gyermekek elé. A gyermekirodalom művelése számára misszió volt. Ő volt az első író, aki a gyermekirodalom ügyét a magyar művelődéspolitika fontos kérdésének tartotta, mint országgyűlési képviselő is.

Benedek Elek


1859. szeptember 30-án született Kisbaconban, itt kezdte meg diákéveit is, amelyek mély nyomot hagytak benne. Érettségi után, 1877 és 1881 között a budapesti egyetem bölcsészkarán tanult magyar-német szakon: tanárnak készült, de író szeretett volna lenni, így végül úgy döntött, nem szerez diplomát. Újságíróként helyezkedett el, élete végéig több lapnak írt, többek között a Budapesti Hírlapnak, az Ország Világnak, Az Én Újságomnak és a Jó pajtásnak. Belekóstol a politikába is, országgyűlési képviselő lesz. 

1894 és 1896 között jelent meg monumentális mesegyűjteménye, a Magyar mese és mondavilág öt kötete. Ameddig tudott, dolgozott; 1929. augusztus 17-én, levélírás közben hunyt el, agyvérzésben. Utolsó leírt mondata, amelynél kiesett kezéből a toll, szállóigévé vált: „Fő, hogy dolgozzanak”.

Munka közben

Az ifjúság számára készült mese-átdolgozásai (Ezüst Mesekönyv; Arany Mesekönyv) főként az Az Ezeregyéjszaka meséi és a Grimm fivérek meséinek átiratai: tucatnyi új kiadásaival, újabb átdolgozásaival évtizedeken át a legfőbb és legjobb magyar mesekönyvek voltak; sőt, ma is ő a gyerekek és felnőttek kedvenc mesemondója. Legyünk büszkék rá, hogy ma őt ünnepelhetjük, olvassunk mesét, élvezzük a magyar nyelv szépségeit!



MTI/Pozitív Nap/benedek-elek.infobomba.hu

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Kapcsolódó írásaink

Kapcsolódó írásaink

NAPI BOLDOGSÁG