Egy mexikói rendező a maják ősi nyelvén forgatott telenovellát, hogy így küzdjön az indiánok identitásvesztése ellen.

"Mexikó maják lakta falvaiban nagyon szeretik a telenovellákat, mindenekelőtt azért, mert a maják szeretik a drámát" - fogalmazott Bruno Cárcamo rendező, aki az utóbbi hónapokban a Yucatán-félszigeten forgatta le Baktún című sorozatát. A cím a híres-hírhedt maja naptárban használatos fogalom.

A 24 részes széria Quintana Roo szövetségi állam regionális tévécsatornáin és a YouTube videomegosztó portálon lesz látható, de mobilkészülékekre is letölthető majd. "Az emberek talán nem hiszik el, de a maják tévéként használják mobiljaikat" - jegyezte meg Cárcamo.

Becslések szerint a telenovellát 10 millióan értik meg az országban. A következő hónapokban a rendező egy mobil mozival akarja bejárni a forgatási helyszíneket, Tihosucót, Sacalacát és Xcabilt, hogy az eldugottabb falvak lakói is lássák a produkciót. "Arrafelé apró lépésekben köszönt be a modern kor. Mindent mi viszünk magunkkal, a termet, a projektorokat és a vásznat is" - magyarázta a rendező.

Mindeddig csak egy olyan film volt, amely maja nyelven készült, az amerikai Apocalypto, Mel Gibson rendezése, amelyet 2006-ban Mexikó Veracruz szövetségi államában forgattak. A vérben tocsogó alkotás a maja törzsek közötti 15. századi harcokról szól, a mexikói indiánok mindennapi életéhez vajmi kevés köze van.


Cárcamo nyáron egy New York-i függetlenfilmes fesztiválon is be akarja mutatni művét, de reménykedik egy kolumbiai seregszemlére való meghívásban is. Mint mondta, munkája iránt Kínában és Japánban is nagy az érdeklődés.

A Baktún ötlete múlt év végén merült fel benne, amikor hirtelen az egész világ a maják által állítólagosan megjósolt világvégével volt elfoglalva. Ezt akarta ő szertefoszlatni. "A maják csak egy korszak végéről és egy új életciklus kezdetéről beszéltek" - magyarázta.

Hozzátette: ma már úgy tekint projektjére, mint ami segít áthidalni a kultúrák közötti eltéréseket a maják világában, bemutatja identitásvesztésüket, az Amerikába való kivándorlásukat. Szerinte ezért is fontos a maják nyelvét "bevinni" a tévébe. "Ha a nyelv eltűnik, nemcsak a szavak, az egész nép eltűnik" – mutatott rá. "Ez történhet a Yucatánon élő majákkal is" – figyelmeztetett.

Forrás: MTI