Mi a magyar? – teszi fel a kérdést a Műcsarnok október 14-ig látható kiállítása, amely a nemzeti identitással kapcsolatos alapkérdésekre 52 kortárs képzőművész 150 munkáján keresztül keresi a válaszokat. A kérdésre számos műalkotás ironikus, helyenként csípős választ ad, ezért is lett a tárlat egyik arculati eleme a paprika.

Legalább két évszázada a hazai közgondolkodás meghatározó témája a nemzeti önazonosság. A "Mi a magyar?" kérdés mégis általában kivételes helyzetek – mint a reformkor, a Millennium vagy a Trianon utáni korszak – idején merül fel a legélesebben – mondta el a Műcsarnok igazgatója.
   
A tárlatért kurátorként is felelős Gulyás Gábor felidézte: munkájának kiindulópontja az volt, hogy miként dolgozható fel művészi eszközökkel az a "szekértábor-logika", amely a mai magyar mindennapokat, különösen a kultúrát meghatározza. Mégsem egy elmélet művészeti vetületeit, a nemzeti sorskérdések illusztrációt szerették volna bemutatni, hanem a  kérdésekre adott kortárs válaszokat – jegyezte meg.
   
Gulyás Gábor elárulta, a "lövészárok-tematika" az előkészületek során végül kikerült a kiállítás koncepciójának középpontjából, kevés jó munka született ugyanis ezzel kapcsolatban. Kínálkozott azonban a magyarsággal kapcsolatos sztereotípiák rendszere. A kurátor szerint a munkák nagy része kifejezetten ironikus, csípős hangvételű, szép számmal akadnak ellenben a témához komolyan, már-már a pátoszig elmerészkedve viszonyuló művek is.
   
A kiállításon látható 150 alkotás mintegy negyede új munka. A Legendák címet viselő szekció a tudományosság által megkérdőjelezett, mégis sokak önazonosságát erősen befolyásoló történeteket, mondákat dolgoz fel.
 

Elhunyt szerzők – mások mellett Ady, Bibó, Márai, Petőfi vagy Széchenyi – magyarsággal kapcsolatos idézetei olvashatók az Örökségek című szövegdoboz falán. A kiállítás másik betétjének videóin pedig kortárs művészek és gondolkodók – például Bozsik Yvette, Heller Ágnes, Sára Sándor, Schilling Árpád, Schmidt Mária és Tokody Ilona – nyilatkoznak.
   
Több terem vonultatja fel a nemzeti sztereotípiákra reflektáló munkákat: Benczúr Emese, Csiszér Zsuzsi, Gerber Pál, Gyenis Tibor vagy Szurcsik József művei sokszor egymással is vitatkoznak. A tárlat következő nagyobb egysége a társadalmi szerepeket vizsgálja, elsősorban a vesztesekre koncentrálva. dr. Máriás sajátos hangulatú portréi bizonyítják: ma nem hősök vannak, hanem celebek, így egymás mellé kerülhet akár Horthy, Kádár, Biszku, Matolcsy György és Kiszel Tünde is.
   
Az apszisban Ellentétek címmel a megoldatlan társadalmi jelenségekkel, feszültségekkel foglalkozó munkákat találhat a látogató. És sok oldalról közelítettek a témához az Identitás című szekció alkotói is.
   
A Műcsarnok nagyszabású kiállításához szeptemberben nemzetközi konferencia is kapcsolódik; a tárlat október 14-ig látogatható.