Ilyen érzés lenne nőnek lenni akkor, ha más kultúrába születtünk volna!


Ki a nő? Mit ér egy nő? Mennyit számít, hogy hova születtem nőnek? Erről fogunk gondolkodni az alábbi pár sorban, abban reménykedve, hogy kicsit belehalunk abba, ami körülöttünk történik, és kicsit újjászületünk abban a tudatban, hogy jó helyen vagyunk ebben a világban. 


A nő helyzete az iszlámban


A nyugati civilizációban megjelenő egyenjogúság a muszlim közösségekben szinte egyáltalán nem jelenik meg, a közvélemény pedig éppen ezért barbarizmussal vádolja a muszlim társadalmat, mondván, hogy elnyomásban tartja az asszonyait. Az iszlám szerint a nő egy nem létező személy, hanem egy szerepkör.


A Korán szerint a nő a család alapja, és elsőfokú kiindulási pontja, éppen ezért nem teszik ki őket a külvilág veszélyeinek, ezért igyekeznek elzárva tartani őket. A feleség a férje engedélye nélkül még az utcára sem mehet ki, nem engedhet be senkit a házba, és nem is beszélgethet idegenekkel. 


Az iszlámban a nő jogi tekintetben másodrangú állampolgár, ezért lehet az is, hogy míg férjének akár négy felesége is lehet, ha neki egynél több férje van, az már házasságtörésnek számít. A férj tanúk jelenlétében, és a hozomány visszaadásának eredményeképpen tud elválni, míg a nők tanúvallomása csak fele annyit ér, mint a férfiaké.


Mindezek ellenére fontos azt is szem előtt tartani, hogy a tradicionális iszlám egy ősi formákat követő vallás, ebből fakadóan pedig hagyományokra épül. Azok a szabályok, amelyeket említettünk, és ezen kívül még sok ezer akkor jött létre, amikor ezeknek a közösség szempontjából túlélést biztosító szerepe volt. 


India, ahol hatvanmillió nő hiányzik a társadalomból

India talán az egyetlen olyan ország, amely félig még mindig a múltban, félig viszont a jelenben él. Nem folyik küzdelem e kettő között, hiszen mindkettőnek megvan a maga helye és ideje.


Indiában ősi szokás volt, hogy miután a férj meghalt, a feleségével együtt elégették a temetési máglyán. Ez már elmúlt, az azonban nem, hogy a házasság többsége még ma is elrendezett, és kemény anyagi vonzata van. Egy szülő Indiában mindig azért imádkozik, hogy ne lánya, hanem fia szülessen. Ugyanis ha lánya születik, akkor egész életében azért kell dolgoznia, hogy összegyűjtsön annyi pénzt, amennyi a lánya hozományához kell. Emiatt nagyon gyakran előfordul az is, hogy ha kiderül, hogy lányt várnak, azonnal elvetetik a gyermeket. 


Ebből fakadóan eljutottak oda, hogy Indiában nagyon kevés nő él, és folyamatosan kivannak téve szexuális zaklatásoknak és nemi erőszaknak. Olyan is megtörténik, hogy egy lányt, egy háromtagú testvérpárhoz adnak feleségül, hogy mindhárom fiúnak legyen asszonya.


Ezekről az eseményekről árulkodik az Egy nemzet nők nélkül című film is, amelynek sajnos magyar hangja nincsen, de hindi nyelven elérhetitek, és garantáljuk, hogy még így is nagyon tanulságos, érdemes megnézni.

Afrika és a nők


Afrikában sincs könnyű helyzetben az, aki nőnek született. Az egyik nagy lányokkal kapcsolatos tabutéma ebben az országban nem más, mint az FGM (Female Genital Mutilation) azaz a női nemi szerv csonkítása. 1998-ban körülbelül 130 millió nő élte le az életét úgy, hogy a legintimebb testrészüket nyomorították meg.
Afrikában ezt az eljárást még a szűk családi körben sem illik megemlíteni, aki mégsem így tesz, annak kirekesztés lesz a sorsa. 


Miért van ez így? 


Az FGM társadalmi és (vélt) vallási alapokon nyugszik, amely szerint a női nemi szerv tisztátalan és erkölcstelen életre csábítja a nőket, és velük együtt az egész közösséget. Ezt az eljárást még azelőtt elvégzik, mielőtt a lányok házasságot kötnének. 


A Sivatag virága egy ebben a témában íródott könyv, amely Waris Dirie (Liya Kebede) az egyik lekeresettebb modellről szól, aki hasonló körülmények között függetlenedett, elhagyta országát, majd családot és karriert épített magának.
Tanulságos könyv, megéri elolvasni.


Hogy ezek után mi mit mondhatunk itt a Kárpát-medencében, kicsiny hazánkban? Először is azt, hogy milyen jó érzés tudni, hogy biztonságban vagyunk. Erre pedig csak akkor jövünk rá igazán, ha látunk ellenpéldákat is, mint ebben az esetben. A feminizmus élharcosaiként gyakran küzdünk a saját jogainkért, az egyenlő bánásmódért és megítélésért, ugyanakkor láthatjuk azt is, hogy akiknek igazán lenne okuk felháborodni, sok esetben mégsem teszik. 


Jó, hogy látjuk az ellenpéldát, így könnyebben ítélkezünk afelett, hogy milyen életünk van, kik vagyunk mi, és hogyan tudjuk megélni a saját nőiességünket. Nekünk megadatott az, ami (amint látjuk) másoknak nem. Ezen elgondolkodva átértékelhetjük mindazt, ami eddig problémát jelentett számunka. 



Szilágyi-S. Erika/ Pozitív Nap


Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Kapcsolódó írásaink

Kapcsolódó írásaink

12 aranyköpés gyerekkorunk nagy kedvencétől, Dr. Bubótól

Igaz, ami igaz, anno nagyon szerettük. Ma pedig érdemes újra elmerülnünk benne, mert bőven. hordoz mondanivalót a 21. század emberének is.

Mennyire életrevaló a gyerekünk? Tesztelhetjük!

Sokan vannak, akik felnőttek bár, de gondot okoz számukra egy csekk kitöltse, vagy egy családi költségvetés elkészítése. Felnőnek úgy a gyermekeink, hogy nem látják a valódi világot, nem tudnak a "működési elveiről". Hogy ez a szülő kímélete vagy a fiatal érdektelensége miatt van így, a végkifejletet nézve tulajdonképp mindegy is...

A merész döntések visznek téged oda, ahol lenned kell (Ne félj meghozni őket)

Utunk mindenképp vezet valahová, csak épp nem mindegy, hogy hová. A merész döntések visznek téged oda, ahol lenned kell.

Alighanem ez az ország legkülönösebb fája

A napokban a Facebookon tettek közzé egy fotót Ceglédbercel egyik fájáról, ami nemcsak pompás színezetével, hanem egyedülálló formájával is lenyűgözi az arra járókat.

Átmész a világ legrövidebb IQ-tesztjén? Mindössze 3 egyszerű kérdésből áll

Milyen gyorsan tudja megadni a helyes választ három meglehetősen egyszerű kérdésre? Intuícióira vagy az eszére hallgat? De úgy is kérdezhetnénk: hogy áll a közérthető matematikával? Nézzük a tesztet.


NAPI BOLDOGSÁG