Jártál már a Szabadság híd tetején? Nem? Sebaj. Szerencsére egyik kedvenc fotósunk, Bódis Krisztián szabadidejében szeret hidakra mászni, így most lehetőség nyílik arra, hogy körbenézzünk Budapest felett egy nem éppen hétköznapi helyszínről!

De, hogy ne csak a látványban gyönyörködjünk, íme öt tény, amiket nem árt tudni erről a hídról, pláne ha nap, mint nap koptatjuk:

- 1896 október 4-én átadták a Szabadság hidat a Millennium évében, amit ekkor még Ferenc Józsefről kereszteltek el.


- Ez Budapest legrövidebb hídja, amely építésekor a harmadik közúti átkelő volt a Duna felett a fővárosban. Mehrtens drezdai műegyetemi tanár hídépítéstani könyvében a világ legszebb konzolos hídjai sorába helyezte.


- Évtizedekkel a megvalósítás előtt a magyar nemesek egy olyan törvényt hoztak, amely szerint, ha a budapesti hídvámokból befolyó éves összeg meghaladja a 650 ezer forintot, új hidat kell építeni Budapesten. Ennek a törvénynek köszönhetjük a Szabadság és Erzsébet hidat is. Felépítésüket az 1893. évi XIV. törvénycikk rendelte el.


- A közös nemzetközi tervpályázatra érkezett amerikai, olasz, osztrák, német, francia, belga, holland, orosz, sőt algériai mérnököktől is terv, végül azonban a magyar Feketeházy János tervei alapján készült el a híd. Egyébként a bírálóbizottság is nemzetközi volt.


- A híd vasszerkezetét a Magyar Királyi Államvasutak Gépgyára gyártotta és szállította. 1896-ban 2 millió 110 ezer forintba került a 333 méter hosszú, 20 méter széles új híd, ráadásul modernnek számított azzal, hogy villamosvágányok vezettek át rajta, és nem csak gáz-, de elektromos világítással is ellátták. Az első villamos 1898-ban csilingelt át a hídon Pestről a Gellért tér felé.



Szerző: Pozitív Nap
Képek: Bódis Krisztián