Amikkel már nem találkozhatsz, de igazán érdemes rájuk emlékezni

Mára az emberiség realizálta, hogy hatása a bolygó élővilágára igen negatív lehet, ha nem kellő odafigyeléssel tesszük a dolgunkat, azonban építő jelleggel is hozzájárulhatunk a Föld fejlődéséhez a fajmegőrző programok segítségével. Sajnos mielőtt ezt a tudósok realizálták volna sok különleges és megismételhetetlen faj esett az emberi rombolás áldozatául.

Az Atlasz-hegység kihalt ragadozói: a berber oroszlán és az atlasz-medve


Az atlasz medve a barna medve egyetlen afrikai alfaja. Az Atlasz-hegységben élt. Kihalásához jelentősen hozzájárult vadászata is. Az észak-afrikai területeket megszálló rómaiak tömegesen vadászták őket, vagy élve befogták, hogy aztán gladiátor-játékokon lemészárolhassák őket. A marseilles-i állatkertnek volt egy fogságban tartott példánya 1830-ban. Az utolsó élő példányról szóló hiteles jelentés 1844-ből származik. A medvefajról a Marokkót gyarmatosító franciák még adtak jelentést az 1870-es években, s miután nem jött több észlelés az atlasz-medvét kihalt fajjá nyilvánították.




A berber oroszlán, más néven núbiai oroszlán, az oroszlánok alfaja. A vadonból kihalt és fogságban is kihaltnak hitték egészen addig, amíg az utóbbi három évtizedben szétszórtan találtak egyedeket cirkuszi populációkban.Az oroszlán alfajok közül ez a legnagyobb, a hímek 230-270 kg-ot, a nőstények 140-160 kg-ot nyomnak. A berber oroszlán hivatalos előfordulási helye Észak-Afrikában az Atlasz-hegységben és a Marokkótól Egyiptomig terjedő terület volt. Az utolsó ismert berber oroszlánt a vadonban, az Atlasz-hegységben lőtték ki 1922-ben. A Disney erről az állatról mintázta Az oroszlánkirály Zordon nevű karakterét.




A kvagga az alföldi zebra egy kihalt alfaja, mely egykor nagy számban előfordult Afrika déli részén. Abban különbözött a többi zebrafajtól, hogy a megszokott sávos minta kizárólag a teste első részén volt látható. A középső részen a csíkok elsötétültek, a sötét sávok közötti terület kiszélesedett, a hátsó lábak pedig sötétbarnák voltak. A név a zebrára használt khoikhoi szóból ered és hangutánzó szó, mellyel a kvagga hívását utánozták. A kvagga kihalásának oka a vadászat. Az utolsó vadon élő kvaggát valószínűleg az 1870-es évek elején lőtték le, az utolsó fogságban élő egyed 1883. augusztus 12-én múlt ki az Artis Magistra Állatkertben, Amszterdamban. 




Az erszényesfarkas vagy tasmán tigris egykor Új-Guineában, Ausztráliában és Tasmaniában élt erszényes ragadozó. Vesztüket az európai emberek bevándorlása okozta, akik birkákat kezdtek el tenyészteni. A hatalmas birkanyájak könnyű prédát jelentettek az erszényesfarkasok számára, így 1838-tól hivatásos vadászokat fogadtak fel kilövésükre és 1886-tól az ausztrál kormány vérdíjat fizettet minden egyes kilőtt példányért.Az erszényesfarkasok vadászatának hamar meglett az eredménye: 1888 és 1909 között 2072 példányért fizettek vérdíjat (ám a valóságban ennél többet is kilőhettek), de 1910-ben már egy példányért sem. Ekkorra viszont a ritkuló állatfaj felkeltette az észak-amerikai és nyugat-európai állatkertek és múzeumok figyelmét, akik sok pénzt fizettek az élve befogott példányokért. Azonban az erszényesfarkasok fogságban nem szaporodtak. Utolsó ismert vadon élő példányát 1930-ban lőtték ki, utolsó fogságban tartott példányuk pedig, egy Benjamin névre hallgató hím 1936. szeptember 7-én múlt ki a hobarti állatkertben. A sors furcsa fintora, hogy 1936-ban nyilvánították védetté a fajt. Időnként felröppent a hír, hogy egyesek látni véltek egy-egy példányt, illetve vélhetően tőlük származó lábnyomokat, szőrszálakat találtak. Létezésük egyértelmű bizonyítékát azonban máig sem sikerült fellelni. 1986-ban hivatalosan is kihaltnak nyilvánították.




A kék lóantilop mára már kihalt dél-afrikai kérődző. Az első európai, aki hírt adott a fajról, a német Peter Kolb volt 1719-ben. A faj már valószínűleg a nyugati hódítók megjelenése nélkül is a kihalt volna, de a fehér vadászok megjelenése felgyorsította a folyamatot. 1774-ben feljegyezték, hogy a populáció erősen megritkult. Martin Lichtenstein szerint 1799-ben, más híradások szerint 1800-ban pusztították el az utolsó példányt. A kék lóantilop volt az első dokumentáltan kipusztult afrikai nagyvad.



A Schomburgk-szarvas a 19. század végén még egész Thaiföldet benépesítette, ekkor kezdték el tömegszámra vadászni. Az utolsó fogságban élő egyedet 1938-ban ölték meg.Annak ellenére, hogy korábban több európai állatkertben is tartották a fajt, egyetlen múzeumban őrzött egyede ismert. Ez a párizsi Természettudományi Múzeumban van kiállítva. Oda 1868-ban került, az egyed előtte hosszabb ideig élt a párizsi állatkertben, majd elhullása után került a múzeum gyűjteményébe.




A Steller-tengeritehén a dugongfélék családjába tartozó kihalt faj. A fajról az első - és egyetlen - részletes leírás egy hajótörést szenvedett orvos és természetbúvár, Georg Wilhelm Steller tollából származott, aki megfigyeléseit 1741-ben közölte. A híradás nyomán a helyszínre érkező hajók legénysége húsáért és zsírjáért gátlástalanul öldöste a tengeri teheneket. Steller leírása után mindössze 27 évvel az utolsó példányt is megszigonyozták, ezzel mindörökre eltüntetve a fajt a Földről.




A karibi barátfóka volt az első újvilági emlős, mellyel Kolumbusz hajósai találkoztak és amelyet vadásztak is. A barátfóka szerepel Kolumbusz második útjáról írt beszámolójában is. Az egykor gyakori fajt azóta kíméletlenül mészárolták húsáért, zsírjáért és mert versenytársa volt a halászoknak. A barátfókák rendkívüli szelídsége megkönnyítette irtásukat. A 19. század végéig folytatódott a pusztítás, s az 1880-as évekre, mielőtt még a tudomány részletesen megismerhette volna, a barátfóka már ritka faj lett. Az utolsó kolóniát a Jamaica és Honduras közötti aprócska korallszigeteken, Serranilla Bank-on figyelték meg 1952-ben. Azóta nem észlelték a fajt, mely az általános feltételezés szerint az ötvenes évek elején végleg eltűnt.




A tarpán egy eurázsiai vadlófaj, mára úgy válik, hogy a Przewalski-ló egyik alfaja lehetett. Zömök, kistestű, szíjalt hátú ló volt. A faj utolsó egyede 1909-ben, Moszkvában pusztult el.




A kaszpi tigrist korábban a tigris egyik alfajának vélték, de ma már azonosnak tekintik a szibériai tigrissel, így a kaszpi tigris a szibériai tigris legnyugatibb állományát képezte. Az állat megtalálható volt Iránban, Irakban, Afganisztánban, Törökországban, Mongóliában, Kazahsztánban, Kaukázusban, Tádzsikisztánban, Türkmenisztánban és Üzbegisztánban. A kaszpi tigris 1970-re már kipusztult.




A jávai tigris a többi alfaj példányaihoz képest kis termetűnek volt mondható. A hím hossza általában a 2,48 métert érte el, tömege pedig 100-141 kg között alakult, míg a nőstény ennél általában kisebb és könnyebb volt.Természetes élőhelye Indonézia, azon belül pedig Jáva szigetén volt, ahol a vadászata és élőhelyeinek pusztulása miatt fokozatosan csökkent a populációja. Már az 1950-es években mindösszesen 25 példányt tartottak számon belőle, az utolsót pedig 1972-ben látták.




A kínai folyami delfint  2011 óta tekintik hivatalosan is kihaltnak. Már 2006-ban a tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy a delfin eltűnt otthonából, a Jangce folyóból. 2007 augusztusában azonban szárnyra kapott a hír, miszerint láttak egyet úszni a folyón, vagy legalábbis a Kínai folyami delfinre nagyon hasonlító példányt, de ezt a mai napig nem erősítették meg. 



A nyugat-afrikai fekete orrszarvút 2011-ben nyilvánították hivatalosan kihaltnak. A faj kipusztulásában nagy szerepet játszott az orvvadászat, mely a XX. század második felétől kezdve drámai tempóban tizedelte meg a populációt. Vadászata azért terjedt el, mert tülkének több kultúrában is csodatevő gyógyító hatást tulajdonítanak, illetve afrodiziákumnak tartják. Az állat lassú szaporodási tempója is közre játszott abban, hogy az 1980-as évekre 10-15 ezer, az ezredfordulóra pedig alig 2000 maradt belőlük. A nyugat-afrikai alfajból 2006 óta egyetlen vadon élő példányt sem láttak, így  most hivatalosan is felkerült a kihalt alfajok listájára.


Az IUCN jelentése szerint az emlősállatok 25 százalékát fenyegeti a kihalás. Térj észhez ember, mindez a Te felelősséged!



"Amint az utolsó fát is kivágtuk, az utolsó halat is kifogtuk, és az utolsó folyót is megmérgeztük, rájövünk majd, hogy a pénz nem ehető." 

(indián mondás)



Pozitív Nap - Gerecs Zsófia


Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Kapcsolódó írásaink

Kapcsolódó írásaink

Mindketten árvák és magányosak voltak egykor, most szerető családban élnek, és imádnak együtt utazni

8 káprázatos fotó arról, hogyan járja együtt a mentett kutya és cica a világot

Vihar elől bemenekült kóbor kutyus "tört be" az esküvőre sáros tappancsokon- és milyen jól tette! (Az ifjú pár reakciója szenzációs)

Az ifjú pár egyáltalán nem bánta, hogy egy hívatlan vendég is érkezett az esküvőjükre. Sáros tappancsokon.

Bemutatkozik a világ legcukibb kisállata

A természetben ritkán találkozhatunk hermelinnel, most viszont megmutatjuk, milyen tündéri állat a hófehér hermelin.

Te segítenél egy bajba jutott állaton? Ezek az emberek az életük kockáztatása árán is megtették! (+videó)

Ezek a hősök a saját életüket kockáztatták, hogy segítsenek egy állatnak... Hősies állatmentések egy megható válogatásban.

Az itató aljába rejtett egy kamerát, hogy olyan nézőpontból láthassuk az állatokat, amiből nemigen szoktuk! (+videó)

Az itató aljába rejtett kamera a legújabb szenzáció a neten! Mutatjuk azt a videót, amin az látszik, ahogy állatok isznak. Valaki ugyanis elrejtett az itató aljába egy kamerát, hogy olyan formában nézhessük meg őket, ahogy még soha nem láthattuk.


NAPI BOLDOGSÁG