Gyorsabban, magasabbra, erősebben - amit eddig nem tudtál az olimpiákról

Tudod mi az "olimpiád" szó jelentése? Hogy hogyan számozzák az olimpiákat? Mikor volt először téli olimpia vagy éppen mikortól rendezik meg a nyári játékoktól eltérő évben? Tudod, mit szimbolizál az öt karika? Nem? Akkor ez a cikk neked szól!

Az olimpiák története az ókori Görögországig nyúlik vissza. Körülbelül ezer éven keresztül, egészen az i. sz. 393-as évig rendszeresen megrendezték őket. Hogy miért szüntették be? A Sors fintora, hogy a modern kereszténység betiltotta, mint pogány gyakorlatot.

Ma már tudjuk, hogy a modern világban is (ahogy mindig) életünk szerves részét kell a sportnak képeznie. Bizony kell, hiszen testi és lelki jólétünk nagyban függ a fizikai állapotunktól.

Talán ez volt az, amire rájött Pierre de Frédy Baron de Coubertin, vagy ahogy sokan ismerik, Coubertin báró, aki 1894-ben megalapította a NOB-ot, vagyis a Nemzetközi Olimpiai Szövetséget. Ami ezután történt, az pedig már történelem.



Pierre de Coubertin báró


1896-ban Athénban éledt újjá az olimpiák hagyománya, s ettől kezdve négy éves időszakonként, úgynevezett olimpiádonként rendezik meg az ötkarikás játékokat. Ebben az évben 14 ország 241 versenyzője mérte össze tudását és erejét.
Összehasonlításképpen az idei, riói játékokon 207 nemzet 10293 képviselője versenyzik.

Az első téli olimpiát 1924-ben rendezték meg a franciaországi Chamonix-ban. Ugyanebben az évben Párizs volt a nyári játékok házigazdája. Ma már furcsának hathat, de 1924-től egészen 1992-ig (ekkor Barcelonában volt a nyári, és a francia Albertville-ben a téli olimpia) ugyanabban az évben tartották az olimpiai játékokat.

Ezután egy kis korrigációval az aktuális olimpiád 3-dik évében vagyis 1994-ben rendezték meg a következő téli olimpiát a norvég Lillehammerben.


Az olimpiák számozásáról

Az idei riói esemény szám szerint a 31. nyári olimpiai a sorban. Bár ez a hivatalos információ, nem rendeztek meg ennyi játékot. Miért? Nos a 20. század hektikus első felében, a világégések közepette bizony elmaradt három olimpia: 1916-ban, 1940-ben és 1944-ben).
A téli olimpiák számozása azonban a megtartott versenyek szerint történik, tehát a következő a 28. lesz, melyet a dél-koreai Phjongcshangban rendeznek majd meg.


Érdekességek

Az újkori olimpiák első bajnoka James Connolly, amerikai hármasugró volt.

1900-ban nevezhettek először hölgyek. Az első női bajnok a Wimbledonban ötször diadalmaskodó Charlotte Copper, teniszező lett.

Az első Európán kívüli olimpiai 1904-ben, St. Louisban volt.

1908-tól rendeznek nyitóünnepséget az olimpiákon, melyen a résztvevő hazájuk zászlaja alatt vonulnak fel.

1912-ben képviselte magát először mind az öt földrész, Stockholmban.

Az első eskütételre 1920-ban került sor, Antwerpenben, s ekkor vonták fel először az öt karikás olimpiai lobogót is. Coubertin báró tervezte, s valószínűleg az öt kontinenst jelképezi (minden nemzet zászlajából legalább egy szín megtalálható az ötkarikán), egy másik magyarázat szerint a sport alapelveit szimbolizálja (szenvedély, hit, győzelem, munkaerkölcs, sportszerűség).



1928-ban reptettek először békegalambokat a megnyitón és ekkor vált hagyománnyá, hogy a megnyitótól a játékok végéig éjjel-nappal lobogó az olimpiai láng.

Egészen sokáig kell várni arra, hogy a sportolók esküt tegyenek a dopping ás kábítószermentes versenyzés érdekében: 2000-ban Sydneyben történt meg először.

A feljegyzések szerint a legfiatalabb olimpiai résztvevő a 10 éves és 218 napos Demetriosz Lundrast, görög tornász, aki 1896-ban bronzérmes lett országa férfi csapatával.

A legfiatalabb aranyérmes az amerikai Marjorie Gestring. 13 évesen és 268 naposan nyert Berlinben, 1936-ban, műugrásban.

Tudta, hogy az aranyérem 90%-ban ezüstből készül? 1912-ig a sportolók színarany érmet kaptam, mára az éremnek csak 6 gramm aranyat kell tartalmaznia.


A résztvevő nemzetekről

Az idei olimpiai játékokon 207 nemzet vesz részt. Ez a szám észrevehetően magasabb az ENSZ-hez tartozó 193 tagállamnál. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság engedélyezi a versenyzést azoknak a nemzeteknek, amelyek megfelelnek számos, a nemzetközi szervezetek által megkövetelt feltételeknek. Ennek eredménye, hogy kolóniák és gyarmatok tömegének nyílt lehetőség önálló csapatok és sportolók indítására az olimpiai játékokon, még abban az esetben is, ha a versenyző több állampolgársággal is rendelkezik. Ők mind az olimpiai lobogó alatt indulnak el.


Az olimpiák történetének magyar "legjei"

Az első aranyérem Hajós Alfréd nevéhez fűződik. 1896-ban nyert 100 méteres gyorsúszásban, majd egy órával később 1200 méteren sem talált legyőzőre.



Hajós Alfréd

Az első női aranyérmes sportolón Elek Ilona tőrvívó volt, 1936-ban Berlinben (1948-ban szintén aranyérmet, majd 1952-ben ezüstérmet szerzett).

Minden idők legeredményesebb magyar olimpikonja Gerevich Aladár vívó volt. 1936 és 1960 között minden olimpián ott volt és mindegyiket meg is nyerte kardvívásban (egyszer egyéniben és csapatban is). Hét aranyérmet gyűjtött ez idő alatt, valamint egy ezüstöt és két bronzot is

A magyar hölgyek közül a legtöbb olimpián Rejtő Ildikó vett részt, aki 1960-tól 1976-ig öt olimpián versenyzett és állt a dobogóra tőrvívásban.

A legtöbb olimpiai bajnoki címet a hölgyek közül Egerszegi Krisztina és Keleti Ágnes szerezte 5-5 elsőséggel.

Magyar szempontból a legeredményesebb olimpiai a Helsinkiben rendezett volt, ahonnan 16 arannyal, 10 ezüsttel és 16 bronzéremmel tértek haza sportolóink.



A riói olimpia érmei

 

"Citius, altius, fortius" - azaz: gyorsabban, magasabbra, erősebben (az olimpia jelmondata)

A másik gyakran emlegetett mondat Coubertin báróhoz köthető: Az olimpián nem a győzelem, hanem a részvétel a fontos!


Képek forrása: wikipedia / estiujsag

Pozitív Nap - Gerecs Zsófia


Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Kapcsolódó írásaink

Kapcsolódó írásaink

Az őseink nem úgy aludtak mint mi - Vajon ők csinálták jól?

Meglepő eredményre bukkantak a tudósok őseink alvási szokásairól.

2016 legnagyobb magyar fogyásai

Személyes kedvencem ebből az évből a nagy fogyások közül az az anyuka, aki úgy fogalmazott, hogy "nem vagyok többé konyhamalac". Mivel világéletemben gondom volt a súlyommal, tudom, milyen az, amikor valakinek az egész életét kitölti a kilókkal való küzdelem...

szuper ötlettel bizonyítjuk be, hogy egészségesen is nassolhatsz finomakat!

szuper tipp, hogy cseréld a hizlaló nasikat egészséges snackekre

Kínai vagy hazai fokhagyma? Így ismerheted fel

Magyarország tíz éve még önellátó volt fokhagymából, jelenleg csaknem annyit importálunk, főként Kínából, mint amennyit itthon termesztünk. Kevés a hazai fokhagyma, míg tehetjük, tegyük az egészséget az asztalra.

Óceáni hulladékból sportcipő... Már ez is lehetséges! (Sőt, meg is kezdődött a tömegtermelése)

Megkezdődött az óceáni hulladékból gyúrt Adidas sneakerek tömegtermelése!


NAPI BOLDOGSÁG