Újra hazánkban van a felbecsülhetetlen értékű Seuso-kincs hét darabja. A "Magyarország családi ezüstjeként" emlegetett kincseket a tulajdonos egy 4. vagy 5. századi, barbár betörés alkalmával rejtette el a mai Polgárdi területén. Az értékes tárgyak később elkerültek hazánkból: a visszaszerzésnek kalandos, évtizedek óta tartó története van.
Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója a március 26-án, szerdán megtartott sajtótájékoztatón történelmi pillanatként jellemezte a kincsek visszaszerzését, amelyek szombattól - három hónapon át - tekinthetők meg ingyenesen az Országházban, később pedig - várhatóan 2018-tól - a múzeumi negyed "ékkövei lesznek". A tizennégy darabos dísztárgyegyüttesnek a fele került most haza, köztük a legfontosabb darab, a névadó Seuso-tál.
A Terrorelhárítási Központ közreműködésével szállították haza a kincseket
Baán László szerint idő kérdése, hogy a Seuso-kincs többi ismert darabja is visszakerüljön Magyarországra. A főigazgató arra is látott esélyt, hogy akár az időközben elkallódott vagy valamilyen módon nyilvánosságra került kincsekkel egészüljön ki a páratlan lelet. "A kincseket szárazföldi úton, a Terrorelhárítási Központ közreműködésével szállították Londonból Magyarországra" - nyilatkozott Baán, de további részleteket nem közölt. Azt azonban megerősítette, hogy a szállítást rendkívüli biztonsági intézkedések kísérték.
A hírek szerint egy angol testvérpárral tárgyaltak, "akik a birtokosai voltak" a múlt hét végéig a kincseknek. A kincseket védett helyen tartották Londonban, és jelezték: szeretnék, ha az értékes darabok köztulajdonba kerülnének. Baán László elmondása szerint többször meg tudták vizsgálni a műtárgyakat, kellő dokumentációval rendelkeztek azokról, kétség nem férhet eredetiségükhöz és valódiságukhoz.
A most visszakerült kincsek - köztük a Seuso-tál - a lelet magyar szempontból értékesebb felét teszik ki, mutatott rá a főigazgató, aki hozzátette: az 1990 óta tartó rendőrségi nyomozás során felgyűlt eredmények nagyon fontosak voltak ahhoz, hogy végül a magyar tulajdonjogot ne vitassák.
Mik azok a Seuso-kincsek?
A Seuso-kincs néven ismert, páratlan értékű lelet egy ókori római eredetű ötvösremek-együttes. A kincs nevét a több mint másfél ezer évvel ezelőtt élt tulajdonosáról, Seusóról, egy magas rangú római tisztségviselőről kapta, aki a mai Polgárdi területén élt, és aki, vagy akinek örökösei minden bizonnyal valamelyik pannóniai katonai betörés alkalmával rejtették el a kincseket a 4. század végén vagy az 5. század elején.
A kincs a Krisztus utáni 4. században készült, nagyméretű, összesen 14, étkezéshez és tisztálkodáshoz használt ezüst edényből áll. A magyar állam most hét darabot szerzett vissza: a vadász-, azaz a Seuso-tálat és a geometrikus tálat, a két geometrikus kancsót, a kézmosó tálat, az illatszeres dobozt és a Dionysos-kancsót, továbbá a kincs 1500 évvel ezelőtti elrejtéséhez használt, rézből készült üstöt.
A 14 darabos dísztárgyegyüttes 1990-ben a New York-i Sotheby's aukciós ház árverésén bukkant fel, ahol megpróbálták értékesíteni, ám a kiállítás megnyitása után először Libanon, majd Magyarország és Jugoszlávia is kereseteket nyújtott be azon az alapon, hogy a kincset az ő területén találták meg, így a gyűjtemény őket illeti. Libanon később visszavonta igényét, Magyarország és a Jugoszlávia jogutódjaként perlő Horvátország keresetét pedig elutasította a New York-i esküdtszék, ezért a kincsek a birtokosnál maradtak.
Magyarország az elmúlt 25 évben többször is próbálta visszaszerezni a kincseket, a megállapodások többek között a műtárgyak magas ára miatt hiúsultak meg. A most eredményre vezető tárgyalássorozat több mint egy éve kezdődött.
Forrás: MTI