Május 10-én gyújtják meg a görögországi Olümpiában a londoni nyári olimpia lángját.
A fáklyaváltó első futója az úszó Szpirosz Dzsanniotisz lesz, akinek az édesanyja angol. A láng egyhetes, körülbelül 2900 kilométeres görögországi útján negyven várost érint, és jövő csütörtökön érkezik Athénba, a régi Olimpiai Stadionba, majd másnap adják át Angliában a vendéglátóknak. Brit körútja után az olimpiai láng a július 27-i megnyitón lobban fel a londoni Olimpiai Stadionban.
Szpirosz Janiotisz görög úszóvilágbajnoknak az olimpiai láng meggyújtási ünnepségének főpróbáján Héra templománál.
Olümpia volt a helyszíne az ókor egyik legfontosabb sportversenyének, amelyet négyévenként augusztusban, az első telihold idején tartották. A játékokat a hagyomány szerint Kr. e. 776-ban rendezték meg először Zeusz tiszteletére, majd 1170 évvel később, 393-ben tiltotta be I. Theodosius római császár, aki a versenyt pogány jellegűnek ítélte.
Hagyományosan Olümpiából indul útra az újkori olimpiák lángja, amelyet Héra istennő 2600 éves temploma előtt tizenegy "papnő" korhű jelmezben, a nap sugaraival, fém parabolatükör segítségével gyújt meg.
A nyolc szerencsés magyar „hétköznapi hős” és három közéleti személyiség tőlünk
A nyári játékok történetében immáron harmadszor magyarok is vihetik. Korábban olyan hírességek vehették kézbe a jelképet, mint Miklósa Erika, Halász Judit, Egerszegi Krisztina vagy Barabás Éva. Idén a
hétköznapi hősök mellett
Erőss Zsolt hegymászót, Kassai Viktor futballbírót és Vadon János műsorvezetőt éri ez a megtiszteltetés.