A ló már tökéletes, az ember még messze nem

A legjobb atléták rendre rekordokat döntenek, míg a versenylovak az elmúlt hatvan évben csak elvétve voltak képesek erre. Őket nem motiválja a pénz, nem akarnak címlapra kerülni, de a győzelem ízét azért érzik. Miért érettebb profik a lovak az embernél, miben gyengébbek, és mitől volt különleges Kincsem? - cikk az Origótól.  

Napjaink egyik legismertebb magyar versenylova: Overdose (már nem versenyez, fedezőménként hasznosítják a hazai angol telivér tenyésztésben)


Félmilliárd ember látta világszerte a hétvégi Grand Nationalt, a világ leghíresebb lovas akadályversenyét. A lovakat, zsokékat jól ismerik az igazi rajongók, egyesek az edzőkkel, a lovak árával is tisztában vannak – de kevesen törődnek a győztes idejével. Pedig érdekes, hogy miközben az elmúlt hatvan évben az atléták egyre jobb időket futottak, a lóversenyek rekordjai stagnálnak.

Mark Denny, a kaliforniai Stanford Egyetem vezető biológusa egy kutatásban megállapította: az amerikai Triple Crown-versenyeken nem futnak gyorsabban a lovak, mint az 1940-es években, és hasonló eredményre jutottak a britek is a saját nagyobb versenyeik elemzésekor. Vajon miért képes egyre gyorsabban futni az ember, miközben a lovak fejlődése látszólag megakadt?


Secretariat, a legendás amerikai "nagy vörös" versenyló megnyeri a Triple Crown-t     1973-ban, a Belmont Stakes-i pályán. (Filmrészlet)

Közel a tökéleteshez

A kérdésre több lehetséges válasz van. Patrick Cunningham, az ír kormány korábbi tudományos tanácsadója, az állati genetika szakértője szerint a versenylovak már elérték a fiziológiai határaikat, például ha az izmokban verseny közben zajló tejsav-felhalmozódást vizsgáljuk. Az emberiség elvégre több ezer éve tenyészt lovakat, és a telivéreket mintegy négyszáz éve válogatják ki kifejezetten versenyezni.

"Az emberhez hasonlítva a versenylovak hihetetlenül fejlett atléták. Már minden lényeges fiziológiai előnyt megszereztek" – mondta erről Andrew Byers, a nottinghami Trent University lósporttudományi főelőadója a BBC brit közszolgálati csatorna internetes oldalának.


A versenylovak profibbak a legprofibb élsportolóknál is!


Peter Webbon, a brit tenyésztési nyilvántartásokat dokumentáló General Stud Book állatorvosi tanácsadója még régebbről eredezteti a lovak fejlődését. "Azért lett belőlük fantasztikus sportoló, mert vadon élve elsősorban a futással védték meg magukat. Az ember a természeténél fogva nem sportoló, még egy mezei nyulat sem képes elkapni, ugyanakkor kiválóan alkalmazkodik, így néhányunkból egész jó atléta faragható" – magyarázta Webbon.

Bár e szakértők szerint a lovak elérték a fejlődési potenciáljuk felső határát, a versenylovak továbbra is hatalmas üzletet jelentenek, nem minőségi állományból származó lóval szinte lehetetlen nyerni. Mark Denny szerint annak is ára lenne, ha még gyorsabbá akarnánk tenni a lovakat: "Nem sokra mennének erősebb izmokkal vagy nagyobb tüdőkapacitással, ha az inak és a csontok nem bírnák az extra terhelést."

Az ember újonc a profivilágban

A versenylovak több száz éves profizmusával szemben az ember jókora lemaradásban van: az olimpiák élő televíziós közvetítése előtt alig akadt, akit fizettek a sportolásért, és nem is mindig nézte ezt jó szemmel az amatőr többség. Jim Thorpe-tól elvették az öttusában és tízpróbában szerzett aranyérmét az 1912-es játékok után, mert kiderült, hogy egyetemistaként az egyik nyári szünetben elfogadott egy kisebb összeget néhány félprofi baseballmeccs után. A család harminc évvel Thorpe halála után kapta vissza az érmeket. A huszadik század második felében aztán megállíthatatlanul elterjedt a profizmus.



"Szerintem inkább azt kellene boncolgatni, hogy az emberek miért javulnak" – mondta az Origónak dr. Szmodits Zsolt, Overdose korábbi állatorvosa. "Az élsport technikai oldala rengeteget fejlődött, sokkal profibb lett az orvosi háttér, a regenerálódás, az úszóruha, a futócipő, a futófelület. A lovakat korlátozottan lehet segíteni, az alumíniumpatkó például nagy áttörést hozott, de ezt leszámítva évszázadok alatt szinte semmit sem változott a patkolás. A lovak ugyanazokon a pályákon futják a versenyeket, de a körülmények esetenként sokat változhatnak a csapadék, a páratartalom és sok minden más függvényében is – ez mind befolyásolhatja az eredményeket."

Valóban, a 90-es évek közepén a Brit Lóverseny Hatóság úgy döntött, biztonságosabbá teszi a versenyeket, ami a gyakorlatban a köridők lassulását hozta magával. A talajt ugyanis puhábbá tették, mert így kevésbé terheli a lovak lábát, és többet csúszhat az állat, ha elesik egy akadályon.

A versenylovak lába brutális terhelésnek van kitéve Forrás: AFP/Andrew Yates


A láb egyébként is kulcsfontosságú. "Futás szempontjából az angol telivér zseniális, de állatorvosi szempontból rémálom" - mondta Losonczi Gábor, a Kincsemről szeptembertől készülő film producere. "Egy hatalmas, féltonnás test 60-65 km/órás sebességgel száguld négy pálcikalábon, ráadásul van olyan mozgásfázis, mikor egy lábbal csapódik a talajra. Fél tonna, 65 km/órával, egy vékonyka lábra – érthető, hogy sérülékenyek."

Napjaink talán legnagyobb atlétasztárja, Usain Bolt lábmunkája szintén nem hétköznapi: a 195 centis magasságához hatalmas lépéshossz társul. A londoni olimpián 41 lépéssel jutott a százas síkfutás aranyérméig, miközben a második Yohan Blake-nek (180 cm) 46-ot kellett lépnie. Bolt így bőven kiküszöböli az átlagosnál nagyobb testalkatából adódó, a légellenállásban jelentkező hátrányt, arról azonban megoszlanak a vélemények, hogy a lovaknál előnyt jelent-e a nagyobb testalkat.

Simon Rowlands, a versenyek elemzésével foglalkozó Timeform szakértője megállapította, hogy átlagosan jobb eredményeket hoznak a nagyobb lovak, ám ő csak a lovak súlyát nézte, a magasságukat nem, egy telivér esetében pedig a nagyobb súly több izmot jelent.

A lóversenypályák lassításával ellentétben, az atlétáknak szánt pályákat egyre gyorsabbra építik. A 2012-es olimpiai rekortán direkt a sprintereknek kedvezett, és valóban, először a százas síkfutás történetében, heten is tíz másodperc alatt teljesítettek a férfidöntőn.

"Futás szempontjából az angol telivér zseniális, de állatorvosi szempontból rémálom"


Lovak a szoláriumban

Mindezzel együtt azért időnként a lovak is döntenek még rekordokat, csak ehhez ki kell várni a megfelelő időjárási körülményeket. Workforce például közel egy másodpercet faragott a régi epsomi rekordon 2010-ben, az eső után éppen felszáradt, különösen ruganyos talajon. Ráadásul a lovak edzésmódszerei is fejlődnek: az élsportolókhoz hasonlóan ők is futnak medencében, pihentetik az izmaikat szoláriumban, és világszerte tréningeznek, hogy mindig ideális éghajlaton legyenek.

"Az úsztatás nagyon jó tréningmódszer, de már régen, a Dunán is úsztatták a lovakat, akár sodrásirány ellen is" – mondta erről Szmodits doktor. "Mára kitaláltak egyéb mozgásformákat: körmedencét, hosszú medencefolyosót, a két végén egy-egy rámpával, ahol pedig helyhiány van, ott ellenáramlásos rendszerrel mozgatják a lovat. Van fejlődés, de nem olyan mértékű, mint az embernél."

Sokat változott a lovak táplálása is az elmúlt negyven évben: elhagyták a szokásos korpa, zab, méz, sör diétát, helyette energiában gazdag gabonaféléket és sok proteint kapnak. Másképp készülnek a versenyre is, arra törekszenek, hogy a ló a lehető leggyorsabb legyen háromnegyed mérföldön – akkor is, ha a verseny maga másfél mérföldes, mert ha a ló fitt és kitartó, akkor így is végigcsinálja a versenyt.


Az úsztatás kiváló tréningmódszer a lovaknak is

Jó lenne összehasonlítani a múlt és a közelmúlt egy-egy híres magyar lovát, Kincsemet és Overdose-t, ám a szakemberek ezt lehetetlennek tartják. "Kincsem azért volt csoda, mert nyolcszáztól négyezer-ötszáz méterig minden távon nyert" – mondta Losonczi a 19. század végének csodaparipájáról. "Ráadásul kanca volt, de neki mindegy volt, hogy ménekkel vagy kancákkal versenyez" – jegyezte meg.

"Nem lehet őket összehasonlítani, mert akkor nem állt rendelkezésre olyan pontos mérés, mint most" – említett még egy nehézséget Szmodits. Ráadásul eltértek a távok is a mostaniaktól. "Aztán teljesen mások voltak a körülmények: Kincsem hajóval vagy vonattal ment a külföldi versenyekre, míg ma légkondicionált repülőn szállítják a lovakat. Kincsem négy év alatt 54 versenyt futott, és nyert meg modern orvosi segítség nélkül, elvégre akkor még nem volt ultrahang, sem röntgen. Közös viszont, hogy mindkettő nagyon jó versenyszemélyiség volt, nem akarták, hogy bárki is megelőzze őket.


"Kincsemnek volt olyan versenye Baden-Badenben, amit újrafutottak, mert még nem volt célfotó, és a bírák holtversenyt állapítottak meg" – mesélte az állatorvos. "Kincsem tulajdonosa, Blaskovich Ernő nem fogadta el az eredményt, néhány órával később a két győztes újrafutotta a 3200 métert, és Kincsem fölényesen győzött."

A lovak tesznek a pénzre

Sok hasonlóság és különbség van tehát a versenylovak és a profi atléták közt, viszont alapvető különbség, hogy a lovak elsősorban a versenyt akarják megnyerni, míg az embert motiválhatja a rekorddöntés, a pénzdíj és a dicsőség is.

"Egy jó versenyló tudja, ha nyer: átérzi a győzelmet követő ceremóniát, miközben a vesztest azonnal elvezetik a versenypályáról" – mondta Szmodits. "Nyilván nem azért akar nyerni, hogy fényképezzék és a címlapokon szerepeljen, de érzékeli az ünneplést, hogy foglalkoznak vele. Az evolúció során komoly szerephez jutott a lovaknál a dominancia kifejezése, az egymással való versengés és a játék, ezért egy jó versenyló nyerni akar."


A spanyol lovasiskola a bécsi császári palotában Forrás: AFP/Joe Klamar



Még ha érzi is a ló a győzelemmel járó dicsőséget, nem tud annyira büszke lenni magára, mint rá a gazdája. Erről árulkodik Losonczi története, amelyet Kincsemről és Blaskovich Ernőről mesélt: "Egy bécsi verseny után Ferenc József gratulált a tulajdonosnak a veretlen lóhoz, mire Blaskovich azt felelte: "Felség, ő nem veretlen, hanem verhetetlen."


Forrás: Ujlaky-Gazdag István / Origo.hu

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Kapcsolódó írásaink

Kapcsolódó írásaink

"Kérem, vasárnap ne jöjjön." - 80 éve ment el József Attila

József Attila. Egyszerű név. Zseniális elme. Az őrület határán táncoló lélek. Költő, művész - a legnagyobb és legmagányosabb. 80 éve távozott közülünk.

Mennyire életrevaló a gyerekünk? Tesztelhetjük!

Sokan vannak, akik felnőttek bár, de gondot okoz számukra egy csekk kitöltse, vagy egy családi költségvetés elkészítése. Felnőnek úgy a gyermekeink, hogy nem látják a valódi világot, nem tudnak a "működési elveiről". Hogy ez a szülő kímélete vagy a fiatal érdektelensége miatt van így, a végkifejletet nézve tulajdonképp mindegy is...

Év végi agytakarítás: 8 dolog, amit még idén pucolj ki az életedből!

Az utóbbi időben többször is felvetődött, hogy az emberek miért tesznek különös dolgokat akkor is, ha attól cseppet sem lesznek sem boldogabbak, sem elégedettebbek, sőt egyenes károsan hatnak rájuk ezek a szokások.

Zseniálisan ünnepelte meg a BBC Radio az 50. születésnapját

Egészen konkrétan a sheffieldi állomásnak jutott eszébe ez az ötlet. A BBC pedig hozta a megszokott színvonalat: nagyszerű klipet készített ez alkalomból.

12 ló összeáll és vár, aztán megérkezik a "suttogó" (egy bámulatos videó)

A kiváló lovas szakembert mindenki Lorenzóként ismeri. Világszerte elismert bámulatos tehetsége és a lovak iránti szeretete. Kevesen tudnak úgy bánni a lovakkal, mint ahogyan ő.


NAPI BOLDOGSÁG