Mi történne, ha a világ méhek nélkül maradna? Röviden: éhezés és kihalás. Bővebben?
A beporzók kulcsfontosságúak a rendszer számára. A Föld növényeinek több, mint 85%-ának szüksége van a beporzásra ahhoz, hogy termést hozzon. És mégis, senki nem tesz semmit azért, hogy megóvja a méheket.
A közvélekedéssel ellentétben a méhek védelméért nemcsak az agrárgazdálkodók és a méhészek, hanem a lakosság, a kertvárosban élők mellett a társas- és panelházakban lakók, a munkahelyek is tehetnek, akár a sokadik emelet magasában is. A közleményben ismertetett méhvédelmi módszerek egy része a lakosság közérzetét javító településszépítő és -zöldítő megoldás is egyben, így végrehajtásuk a mi életminőségünket is közvetlenül befolyásolja.
Az MME Madárbarát kert programja külön fejezeteket szentel a nem madár állatcsoportok, így a beporzó ízeltlábúak védelmének is. A magányosan élő méhek és a hasonló életmódot folytató, nagyrészben mezőgazdasági kártevőket pusztító ragadozó darázsfajok szaporodását segítő módszer alapja egy egyszerű eszközcsoport, a méh-/és darázsgarázsok alkalmazása.
Méh- és darázsgarázs lehet minden, legalább néhány centiméter hosszúságú, 3-15 milliméter átmérőjű cső alakú tárgy, illetve bármely olyan anyag, amibe ilyen lyukak mélyíthetőek. Ilyen mesterséges költőüregek legkönnyebben fúróval kilyuggatott tűzifakugliból és különböző vastagságú nádszálakból készíthetőek.
A méh- és darázsgarázsok változatos megjelenésű eszközök, akár tetszetős kerti, sziklakerti "bútorok" is lehetnek. Elkészítésüknek, kialakításuknak, elhelyezésüknek szinte csak a képzeletünk szab határt. Mivel a méh- és darázsgarázsok magányos lakói nem agresszívek (ha nem fogjuk meg őket, akkor teljesen veszélytelenek), ezeket az eszközöket a ház közelébe, virágláda mellé ablakpárkányra, erkélyre, akár óvodákba, iskolákba is kihelyezhetjük.
A költőhely mellett nélkülözhetetlen a megfelelő táplálkozóterület is, amit a beporzó rovarok esetében a bennünket is gyönyörködtető virágok alkotnak. Vagyis a méhek védelme egyben a települések zöldítése, virágosítása is, nemcsak a kertekben, parkokban, de virágládákkal az ablakokban, erkélyeken is.
Fontos lenne, hogy a települési kertek, parkok, fasorok gondozásakor is egyre inkább elterjedjen a természetkímélő mezőgazdaságban alkalmazott "meghagyó kaszálás". Ez azt jelenti, hogy a nyírásra szánt területen mindig hagyjunk meg olyan érintetlen, virágos növényfoltokat, amelyek biztosítják a méh- és lepkefajok legelőjét (de búvóhelyet biztosítanak a fészket elhagyó madárfiókáknak is) - ismerteti az MME közleménye.
Végül, de nem utolsósorban a szúnyogirtások tervezésekor és kivitelezésekor nemcsak a kaptárakban élő házi méhekre, de a nem háziasított beporzó rovarok védelmére is gondolni kellene.
A vadon élő méhek világállományának a múlt század második felében felerősödő csökkenése drámai módon érte el a házi méheket is az ezredfordulót követő években. Ekkor jelentkezett a kaptárak teljes elnéptelenedésével járó kaptárelhagyás tünetegyüttes (Colony Collapse Disorder - CCD). Hatására napok alatt tűnik el a kaptárak teljes, akár 30-50 ezer egyedet (!) számláló népessége is. A jelenség napjainkra világméretűvé vált, fenyegetve nem csak a méhészetből élőket, de a növénytermesztés jövőjét is.
További cikkeink:
Méhek: hatásos ellenszerei a ráknak!
Magyarország méznagyhatalom, Európa legjobbjai közt jegyzik
Méhek nélkül éhen halnánk
MTI
