Sötétségbe borította néhány percre helyi idő szerint szerda reggel a teljes napfogyatkozás Ausztrália északi részét, a jelenség pontosan 2 percig tartott helyi idő szerint 6:38 és 6:40 között, amikor a Nap 13 fok magasan látszott a horizont felett.

A legközelebbi teljes napfogyatkozás 2015 márciusában lesz.

A hajnal után kezdődő jelenséget Queensland szövetségi állam északi részén tudósok, turisták és amatőr csillagászok tízezrei figyelték meg, és az időjárás is kegyesnek bizonyult az érdeklődőkhöz, akiket az észlelésben nem zavarták a felhők.

A napfogyatkozás 150 kilométeres árnyéka végigvonult az Északi Terület ausztrál szövetségi államon, áthaladt az ország észak-keleti csücskén, majd kelet felé a Csendes-óceán déli részét szelte át, ahol egyetlen sziget sem került az útjába.

Részleges napfogyatkozást észleltek Indonézia keleti részén, Ausztrália keleti felén, Új-Zélandon, Pápua Új-Guineán, valamint Chile és Argentína déli részén. "Sok queenslandi hotelben három évvel korábban lefoglalták az összes helyet, több mint ötvenezren érkeztek a napfogyatkozás megfigyelésére" - hangsúlyozta Jeff Gillies, a Queensland Tourism regionális igazgatója.


A kutatók egyebek közt azt is megfigyelték, hogy miként reagál például a víz alatti élővilág a hirtelen beköszöntő sötétségre. Rendeztek napfogyatkozás-maratont is, amelyen a Hold takarásából előbukkanó első napsugarak töltötték be a startpisztoly szerepét.

A helyszínen tartózkodott egy négyfős magyar csillagászcsoport is, köztük az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának két kutatója, Kiss László és Szabó Róbert.

A Magyar Csillagászati Egyesület honlapján közölt beszámoló szerint a valóság minden elképzelésüket felülmúlta. Miközben a Hold útját követték csillagunk korongján a "félig eltakartság" állapotában tűnt fel először a fények és különösen a színek fakulása.


"Hirtelen kezdett minden elszürkülni, mintha az élet maga távozni akarna a helyszínről. Az égbolt mélykékről egyre furcsább szürkéskékre váltott. (…) A Hold eltakarja a Napot - miért olyan nagy szám ez, kérdezheti bárki. Szinte lehetetlen megfogalmazni azt az érzést, amikor a minden életnek forrást adó nagy égi lámpás átalakul egy nagy égi margarétavirággá. Ásítozó fekete üresség, körülötte a gyöngyházfényű napkorona. Kisebb látcsövekkel feltűnnek a protuberanciák rózsaszín foltjai a napkorong peremén. A fények kihunynak, az égen feltűnnek a legfényesebb égitestek. (…) A teljes napfogyatkozás a természet egyik leglátványosabb csodája, amit átélve mindannyian megértjük, miért válik valakiből akár már az első sikeres észlelés után igazi napfogyatkozás-turista" - írja beszámolójában a magyar csapat.