Denis Duboule és Danil Noorermeer, a Lausanne-i Műszaki Főiskola és a Genfi Egyetem kutatói felfedezése szerint az ember mintegy harminc vízszintes szakaszból áll, ami többé-kevésbé megfelel a csigolyák számának. Másfél óránként új emelet készül el az embrión belül. A nyaki, mellkasi, ágyéki csigolyák génjei mind a megfelelő időben lépnek működésbe.  Amennyiben az ütemtervbe hiba csúszna, bordák nőnének ki például az ágyéki csigolyákból - szemléltette a rendszer precizitását Duboule. Annak érdekében, hogy a szigorú ütemterv betartható legyen, a DNS bizonyos mértékben egy óra szerepét tölti be. 

A végtagok és a gerincoszlop kialakulásáért felelős Hox-gének négy csoportban helyezkednek el a DNS-láncon egymás után, meghatározott sorrendben. Az embrió kezdeti stádiumában még DNS-gombolyagba csomagolva pihennek. Amikor azonban elérkezik az idejük, a fonal elkezd legombolyodni. Először a nyaki csigolyák kialakulásáért felelős gének szabadulnak ki a gombolyagból, és kezdik el munkájukat, majd következik a mellkas, és így tovább, egészen a farokcsigolyákig. 90 percenként új gén válik ki a gombolyagból - írja az ORF tudományos hírportálja. Két nap elteltével a fonal teljesen legombolyodik, az embrió minden emelete elkészül - fejtette ki Duboule. Ez a rendszer az első "mechanikai óra", amit a genetikában felfedeztek, és ez magyarázza a figyelemreméltó pontosságot is. A jelenség számos élőlényre érvényes, az embertől a kék bálnán és a rovarokon át egészen bizonyos férgekig.