Amerikai kutatók szerint szokatlan agyszerkezet magyarázhatja a relativitáselmélet kidolgozójának kivételes kognitív képességeit.

Albert Einstein (1879-1955) szokatlan agyszerkezete magyarázhatja kivételes képességeit - vélik amerikai kutatók, akik a fizikus agyáról készített felvételeket elemezték. Thomas Harvey patológus Albert Einstein boncolásakor eltávolította és formalinban tartósította a fizikus agyát, majd fekete-fehér felvételek tucatjait készítette róla, mielőtt 240 "blokkra" hasította volna szét. Minden egyes "tömbből" szövetmetszeteket készített, ezeket üveg tárgylemezek közé helyezte, majd a preparátumokat a világ legjobb neuropatológusainak küldte el.

A boncolás során kiderült, hogy Einstein agya az átlagosnál kisebb volt, a további vizsgálatok pedig kimutatták rajta az öregedéssel járó összes elváltozást. Több elemzés nem készült, noha Thomas Harvey Einstein formalinban őrzött agyát hosszú ideig őrizgette hivatali szobájában a sörhűtőben. Évtizedekkel később több kutató is mintákat kért a patológustól. A vizsgálatok szokatlan jellegzetességeket tártak fel bennük.

Egy 1985-ös vizsgálat például kimutatta, hogy az idegsejtek (neuronok) mindegyikét az agyi "tartószövet" szokatlanul nagy mennyiségű sejtje veszi körül. Egy évtizeddel később publikált tanulmányban azt mutatták ki, hogy mindkét oldalon a fali lebenyben (lobus parietale) hiányzik a parietal operculumnak nevezett képződmény. Ez a "hiányosság" javíthatta az összeköttetést abban a kérgi mezőben, amely a matematikai képességekért és a tér-vizuális intelligenciáért felel.

Dean Falk evolúciós antropológus, a Floridai Állami Egyetem professzora kollégáival első ízben írta le Albert Einstein agykérgének teljes felületét 14 most felfedezett fénykép alapján, amelyek Maryland államban, a Nemzeti Egészségügyi és Orvostudományi Múzeumban kerültek elő, majd az eredményeket összehasonlította 85 "normál" emberi aggyal.

A felvételek közül sok szokatlan szögből készült, és olyan struktúrákat mutatott ki, amelyek nem voltak láthatók a korábban vizsgált felvételeken. "Noha Einstein agyának mérete, alakja átlagosnak mondható, rendkívüli sajátosságok jellemzik a közvetlenül a homlok mögött elhelyezkedő prefrontális kérgi terület, amely a cselekvés legfőbb szintű irányítását végzi, az elsődleges mozgatóközpontok (motoros kéreg), a szomatoszenzoros (testérző) kéreg, a fali, halántéki (lobus temporalis) és nyakszirti (lobus occipitalis) lebeny kérge" - emelte ki Dean Falk.

Hozzátette: e sajátosságok képezhetik Albert Einstein rendkívüli matematikai képességeinek és tér-vizuális intelligenciájának neurológiai alapjait.